http://komlomedia.hu/interreg-refresh2020/9-kulfold/10521-putyin-biztos-valaszt-iger-az-inf-egyezmeny-felmondasara#sigProIdd52c452714
Moszkva nem hagyná válasz nélkül, ha az Egyesült Államok valóban kilépne a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból (INF) – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki hétfőn a védelmi minisztérium vezetőségével vitatta meg a kérdést.
“Javaslom megvitatni, milyen lépéseket tegyünk, ha az Egyesült Államok kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodásból” – mondta Putyin a fegyveres erők fejlesztésével foglalkozó megbeszélésen. Leszögezte: kétség sem férhet hozzá, hogy Washington döntése nem maradhat válasz nélkül.
“Újfent hangsúlyozom, ebben a kulcskérdésben készek vagyunk a párbeszédre amerikai partnereinkkel, s reméljük, hogy teljes felelősséggel viselkednek” – mondta az orosz államfő. Putyin emlékeztetett, hogy amikor Washington egyoldalúan felmondta az átfogó rakétavédelmi rendszerek megteremtését tiltó, 1972-ben Moszkvával megkötött ABM-szerződést, Oroszország nyíltan és tisztességesen bejelentette, hogy kénytelen lesz válaszintézkedéseket hozni.
“Így is lett – tette hozzá -, Oroszország mára hiperszonikus fegyverekkel rendelkezik, amelyek képesek áttörni minden rakétavédelmi rendszert”.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 vagy SSC-8 jelzéssel ismert manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Forrás: kitekinto.hu / MTI / TASZSZ