Három uniós jogszabálytervezetet fogadott el az Európai Bizottság szerdán az állatok klónozása és az úgynevezett újszerű élelmiszerek vonatkozásában.

Ezek közül kettő megtiltja a klónozási technikák haszonállatok esetében történő EU-beli alkalmazását, az ilyen állati klónok importját, illetve az állati klónokból származó élelmiszerek forgalmazását. A harmadik jogszabálytervezet azzal a deklarált szándékkal vizsgálja felül a témában most hatályos rendeletet, hogy javítsa az "új és innovatív" élelmiszerek uniós piacra jutását, miközben fenntartja a fogyasztóvédelem jelenlegi, magas színvonalát.

Brüsszelben közzétett nyilatkozatában Tonio Borg, az egészségügyért felelős uniós biztos úgy fogalmazott, hogy "az állatok klónozásáról szóló mai kezdeményezések az állatjóléttel kapcsolatos aggodalmakra, valamint az állati klónokból származó élelmiszerek fogyasztói megítélésére adnak realisztikus és működőképes választ". Az újszerű élelmiszerek terén bevezetendő változtatások a biztos szerint "hatékonyabbá teszik a rendszert, így az uniós fogyasztók élvezhetik a szélesebb élelmiszer-választék nyújtotta előnyöket, az európai élelmiszeripar pedig a kedvező működési környezetet."

Az EU-ban mindaddig nem kerül sor tenyésztési célú klónozásra, illetve ilyen állatok mindaddig nem importálhatók az EU-ba, amíg fennállnak állatjóléttel kapcsolatos aggodalmak. Ennek megfelelően az első irányelvtervezet rendelkezik a klónozási technikák haszonállatokra történő alkalmazásának, valamint az élő állati klónok és klónozott embriók forgalomba hozatalának ideiglenes tilalmáról. A második irányelvtervezet biztosítja, hogy az állati klónokból származó élelmiszerek - például hús és tej - ne legyenek forgalomba hozhatók az uniós piacon.

A kutatási célú, a ritka és veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló, illetve a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök előállításához használt állatok esetében alkalmazott klónozás mindazonáltal nem lesz tilos, amennyiben ezen technikák alkalmazása indokolt.

Az újszerű élelmiszerekről szóló rendelettervezet értelmében az új élelmiszerekre egyszerűbb, világosabb és hatékonyabb, uniós szinten központosított engedélyezési eljárás vonatkozik majd, ami lehetővé teszi, hogy a biztonságos és innovatív élelmiszerek az eddigieknél gyorsabban juthassanak az uniós piacra.

Az újszerű élelmiszerek körébe általában azokat az élelmiszereket sorolják, amelyeket 1997 májusa, vagyis a jelenlegi rendelet hatályba lépése előtt nem fogyasztottak jelentős mennyiségben az EU-ban. Mindenekelőtt az új technikák és technológiák - például nanoanyagok - alkalmazásával előállított élelmiszerek tartoznak ide.

Speciális rendelkezések vonatkoznak azokra az élelmiszerekre, amelyeket ugyan nem forgalmaztak az EU-ban, de hosszú ideje biztonságosan használnak nem uniós országokban. A jogszabálytervezet fontos eleme az innováció védelme is. Az új rendszerben az az élelmiszer-ipari vállalkozás, amely új tudományos fejleményekkel alátámasztott innovációt nyújt be, ötéves engedélyt kap az élelmiszer kizárólagos előállítására és forgalmazására.

A jogszabálytervezetek - a tagállami kormányokat megjelenítő Tanács és az Európai Parlament egyetértése esetén - legkorábban 2016-ban léphetnek életbe.

Forrás: MTI