Mind tagállamok, mind uniós intézmények részéről nagy érdeklődést keltett a Magyarország és Oroszország között létrejött megállapodás a paksi atomerőmű bővítéséről - közölte egy név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás pénteken az MTI-vel.

A tisztviselő arról is beszámolt, hogy az ügylet nem okozott teljes meglepetést Brüsszelben, a magyar hatóságok ugyanis magas szinten előre egyeztettek az oroszokkal való megállapodás részleteiről az uniós intézményekkel, ez pedig arra utal, hogy a magyar kormány nem akar konfliktust ebben az ügyben.

Sabine Berger, Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője szerdán megerősítette, hogy a magyar hatóságok kötelességüknek eleget téve előre eljuttatták a tervezett megállapodás szövegét Brüsszelbe, viszont még nem tudták olyan mélységben tanulmányozni, hogy megállapítható legyen, közbeszerzési szempontból is megfelel-e az uniós szabályoknak a magyar-orosz megállapodás.

Egy bizottsági forrás szerint ugyanakkor nem csak Brüsszel emelhet szót a dokumentum ellen, erre azoknak a vállalatoknak is lehetőségük adódhat, amelyek úgy érzik, jelentős hátrány érte őket a közbeszerzésben, például a tendereztetés elmaradása miatt, ők az uniós jogorvoslati irányelvek alapján bírósághoz fordulhatnak az ügyben.

Ezek az irányelvek azt hivatottak közösségi szabályokkal elősegíteni, hogy az érintettek gyors és hatékony jogorvoslati lehetőséggel élhessenek, ha úgy vélik, egy szerződést, megbízást méltánytalanul ítéltek oda.

Forrás: MTI