A globális klímaváltozás és a növekvő édesvízhiány alapjaiban rendezi át a biztonságpolitikai gondolkodást a nyugati világban. Az amerikai haderőnek az új felállás szerint már a tervezés szakaszában is figyelembe kell vennie a klímaváltozást. Magyarországon 2000-2012 között az aszállyal érintett területek aránya több évben is jelentősen meghaladta az 50 százalékot. Északi szomszédunk tavaly ősszel merészet lépett és a pozsonyi törvényhozás „a stratégiai nyersanyagnak számító” víz exportjának csaknem teljes körű tilalmát bevezető alkotmánymódosítást hagyott jóvá.

A washingtoni Fehér Ház szerdán jelentést adott ki, amely szerint a klímaváltozás felerősítheti az olyan feszültséget okozó tényezőket, mint a szegénység és a politikai instabilitás, valamint kedvező környezetet teremt a terrorizmus számára. Megszólalt Obama elnök is, aki szerint az amerikai haderőnek a klímaváltozást figyelembe kell vennie már a tervezés szakaszában is. Ennek tagadása, vagy a szükséges intézkedések elutasítása veszélybe sodorja az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és aláássa fegyveres erőinek készültségét.

Obama szerint a rendkívüli szárazság Nigériában hozzájárult a Boko Haram terrorcsoport felemelkedéséhez, Szíriában pedig a rossz termés és az élelmiszerárak növekedése békétlenséget váltott ki, ami polgárháborúhoz vezetett. Az amerikai elnök második ciklusának prioritásává emelte az üvegházgáz-kibocsátás csökkentéséről szóló globális egyezmény kidolgozásának befejezését. Ez a remények szerint a decemberi párizsi klímacsúcsra várható.

Obama tapintatosan nem említette az USA egyik kulcsállamának rohamos elsivatagosodását. Az USA nyugati partján fekvő Kalifornia 40 millió lakosa már a negyedik olyan nyárnak néz elébe, amikor szárazság várható.

A talajvíz szintje rohamosan csökken és ehhez a hedonista életmód nagymértékben hozzájárul. Los Angeles lakói egy kutatás szerint napi átlag 265 liter vizet használnak, de a gazdagabb városokban (Malibu, Newport Beach), ahol a kertekben nagy elülső pázsitot gondoznak, az egy főre jutó fogyasztás egyes hónapokban eléri a napi 760 litert is.

Európai és hazai kihatások

A bevándorlók és menekültek Európába áramlását is nagyban befolyásolják az egyre romló éghajlati viszonyok a szubszaharai régióban. Az amerikai haditengerészet egy korábbi tanulmánya szerint az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatt mintegy kétszázmillió ember akarja elhagyni lakhelyét.

A világban napjainkban 51,2 millió menekült bolyong – ez több, mint a II. világháború óta bármikor. Főként Szíria és Irak összeomlása, Nyugat Afrika felekezeti összecsapásai és a Száhel-övezet kiszáradása miatt kelnek útra milliók. Az Európai Unió pedig ennek hatására olyan nagyságrendű menekültválsággal szembesül, mint utoljára a jugoszláv polgárháború ideje alatt.

A hazai Központi Statisztikai Hivatal a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban kétévente megjelenő legfrissebb kiadványában megállapítja, hogy az emberiségre valós veszélyt jelent a klímaváltozás. Annak biológiai, gazdasági és társadalmi hátrányai már napjainkban is kimutathatóak, teszik hozzá. Az elmúlt 113 évben jelentősnek számító, egy teljes fokkal emelkedett Budapest átlaghőmérséklete, miközben lassan, de folyamatosan mérséklődött a csapadék éves mennyisége. Magyarországon 2000-2012 között az aszállyal érintett területek aránya több évben is jelentősen meghaladta az 50 százalékot.

Északi szomszédunk tavaly ősszel merészet lépett és a pozsonyi törvényhozás „a stratégiai nyersanyagnak számító” víz exportjának csaknem teljes körű tilalmát bevezető alkotmánymódosítást hagyott jóvá. Ez alól egyedül a palackozott ásványvíz képez majd kivételt, illetve a jogszabály ideiglenesen feloldható lesz rendkívüli helyzet idején vagy humanitárius okokból.

Forrás: privatbankar.hu