Az Északi Áramlat 2. leállítását kérik EP- képviselők, akik szerint a földgázgázvezeték ellentétes az Energiaunió céljaival, károsan hat a tagállamok közti szolidaritásra és úgy vélték, hogy a projektet geopolitikai és gazdasági szempontból is meg kell vizsgálni.

A képviselők az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésének vitájában hangoztatták, az Északi Áramlat 2. nem növeli a források sokféleségét, éppen a kiszolgáltatottságot erősíti. Az érvek között szerepelt, hogy a projektet geopolitikai érdekek támogatják, amelynek se gazdasági, se klímavédelmi szempontból nem indokoltak.

A felszólaló képviselők legtöbbje arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb állítsa le az Északi Áramlat 2-t.

Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy "a projekt valószínűleg átrajzolja a jelenlegi gázpiacot". Az Északi Áramlat 2-nek minden szempontból meg kell felelnie az uniós jognak és mint minden projektnek, ennek is összhangban kell lennie az Energiaunió célkitűzéseivel - húzta alá.

Gyürk András, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője a vita során arra figyelmeztetett, "ha megvalósul az Északi Áramlat 2. gázvezeték, az jelentősen megnövelheti a gáz árát Közép-Európában, továbbá a már megépített gázvezeték összekötők sem tudják ellátni funkciójukat."

Elmondta, hogy a kelet-közép-európai országok szempontjából az Északi Áramlat bővítése nem jelent diverzifikációt, és így nem járul hozzá az ellátásbiztonsághoz. "Várhatóan gazdasági szempontból sem járnak jól a kelet-közép-európai országok, mivel a több országon keresztüli szállítás jelentősen megdrágíthatja az energiahordozó árát" - emelte ki a politikus.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi Áramlat 2. az energiabiztonságra és az energiaellátás diverzifikálására gyakorolt hatása miatt is okot ad aggodalomra.

Arra emlékeztetett, hogy korábban a Gazprom közép- és kelet-európai gázpiacon gyakorolt üzleti magatartása piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősült, sértette az uniós trösztellenes szabályokat, ezért az uniós bizottság leállítatta a Déli Áramlat építését.

Most, hogy Németország szeretne vezetéket építeni, a Gazprom megbízható piaci szereplőként tűnik fel, a bizottság ezért a harmadik energiacsomaggal is összhangban levőnek tekintheti a tervezett gázvezetéket.

Úgy vélekedett, hogy a kelet-közép-európai régió gázpiacára is hatást gyakorló projekt engedélyezése a régió unióhoz fűződő viszonyára is alapvető hatással lesz, mivel azt a tagállamok kettős mérceként fogják értékelni.

Az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új - a már meglévő vezetékpárral azonos -, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg és a németországi Greifswaldig tart.

Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország kiiktatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.

Az Északi Áramlat 2. a tervek szerint megduplázná a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba futó mostani Északi Áramlat gázvezeték kapacitását. Az orosz Gazprom által vezetett konzorcium 2019 végére fejezné be a munkát.

Forrás: MTI