Benyújtotta csütörtökön a brit kormány azt a parlamenti határozattervezetet, amelynek elfogadása a legfelsőbb bíróság minapi döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.

Az alsóház elé terjesztett rövid, mindössze négysoros tervezet szövege szerint Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból.
   
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.
   
Az alsóház a jövő héten, illetve február 8-án három vitanapot tart, és az utolsó vitanapon szavaz is a beterjesztett javaslatról, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.
   
Theresa May korábban többször is hangoztatott álláspontja szerint a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása - amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.
   
A legfelsőbb bíróság kedden ismertetett végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság novemberi döntését. A felsőbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén szintén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.
   
Az ezt megerősítő jogerős legfelsőbb bírósági határozat indoklása szerint az íratlan brit alkotmányosság általános szabályaként a brit kormánynak a döntési kiváltságjog ősi intézménye alapján joga van saját hatáskörében dönteni nemzetközi szerződések felmondásáról. A kormány azonban nem érvényesítheti ezt a jogát, ha egy ilyen döntés a parlament által már elfogadott, az adott nemzetközi szerződéshez szervesen kötődő járulékos törvények módosulásával is jár; ebben az esetben előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges.
   
A legfelsőbb bíróság végzése szerint mindezek figyelembevételével a brit kormánynak előzetes parlamenti döntést kell kérnie a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt.
   
Az ennek megfelelően csütörtökön beterjesztett határozati javaslat parlamenti elfogadása garantáltnak tekinthető, bár az egyes alsóházi frakciók máris jelezték, hogy számos módosító indítványt nyújtanak be a tervezethez.
   
A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) alsóházi képviselőcsoportja 50 módosító indítvánnyal készül a vitára. Ezek között a párt előzetes tájékoztatása szerint szerepel majd egy olyan módosítási tervezet is, hogy az Egyesült Királyság "felülvizsgált feltételekkel" maradjon az EU tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások végén létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák.
   
Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére "kirángatni" az Európai Unióból. Országos átlagban a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre szavazott a referendumon.
   
A legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt vezetője csütörtökön utasította a Labour-frakció tagjait az 50. cikkely aktiválásának jóváhagyására. Jeremy Corbyn a BBC televíziónak kijelentette: a brit parlamenti eljárásrendszerben honos három fokozatú utasítási skála közül a legszigorúbbat - "three-line whip" - adta ki a munkáspárti frakciónak arra, hogy a voksoláson jelen kell lenni, és el kell fogadni a határozati javaslatot.
   
A "háromszor aláhúzott utasításként" lefordítható "three-line whip" megszegése esetén elvileg a vétkes képviselő frakciótagságát is felfüggeszthetik.

Forrás: MTI