Az internetes felületek működtetéséért felelős vállalatok mintegy 70 százalékban eltávolították weboldalaikról azokat a tartalmakat, amelyekről azzal a gyanúval kaptak bejelentést, hogy a gyűlöletbeszéd körébe tartoznak - derül ki az Európai Bizottság pénteken közzétett értékeléséből, amely az online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex betartására vonatkozik.

Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja a témáról Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft 2016 májusában kötelezettséget vállalt arra, hogy elfogadják a magatartási kódexet, amelynek révén fellépnek az online gyűlöletbeszéd terjesztése ellen, és a vállalatok mostanra egyre növekvő mértékben tesznek eleget annak a kötelezettségvállalásuknak, hogy 24 órán belül eltávolítsák a jogellenes tartalmakat.   

Hozzátette, az Instagram és Google+ a pénteken jelentette be, hogy csatlakoznak a magatartási kódexhez, így tovább bővül az annak alkalmazási körébe tartozó vállalati szereplők száma.   

Az uniós biztos elmondta, hogy a vállalatoknak bejelentett ügyek mintegy egyötödéről bejelentést tesznek a rendőrségnek vagy az ügyészségnek is. Ez a szám mintegy megkétszereződött a legutóbbi, júniusban közzétett nyomonkövetési jelentés óta - közölte. Mostanra az EU-tagállamok mintegy kétharmada létrehozta a bizottság által javasolt online gyűlöletbeszédért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot is - tette hozzá.   

A bejelentések 81 százalékát 24 órán belül kivizsgálják - derül ki a jelentésből.   

Jourová kiemelte ugyanakkor, hogy az előremutató eredmények ellenére továbbra is mutatkoznak problémák, különösen az, hogy a bejelentések átlagosan közel egyharmada esetében a felhasználók továbbra sem kapnak visszajelzést.   

Ez volt a kódex betartásának harmadik értékelése.   

Az Európai Bizottság és négy nagy IT-vállalat (a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a YouTube) által 2016 májusában elfogadott magatartási kódex kiegészíti a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről rendelkező uniós jogszabályt. Ez utóbbi bűncselekménnyé nyilvánította az erőszakra vagy gyűlöletre való uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származási vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Forrás: MTI