Megszavazta a horvát parlament a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) építésének felgyorsításáról szóló törvényt csütörtökön.

Az elfogadott jogszabály többek között csökkenti az adminisztratív terheket, rendezi a tulajdonviszonyokat az építkezési területen, valamint rendelkezik a tengeri területekre kiterjedő koncessziós jogokról és díjakról is.   

A törvényt sürgősségi eljárásban fogadta el a parlament, az ellenzéki pártok, hogy tiltakozásuknak adjanak hangot, a múlt héten 380 módosító javaslatot nyújtottak be.    

A kormány számára stratégiailag fontos projektről régóta folyik a vita, a környezetre gyakorolt negatív hatásai miatt elutasítják a helyi önkormányzatok, és civilek is számos alkalommal tüntettek ellene.    

A projekt kivitelezője a kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat, amely az első fázisban úszó, a második fázisban szárazföldi LNG terminált építene.   

Az Európai Unió korábban 5 millió euróval támogatta a szárazföldi cseppfolyósgáz-terminál műszaki dokumentációjának kidolgozását, a másik 5 millió eurót Horvátországnak kellett állnia. Európai tervek szerint 2019-re kellett volna elkészülnie az adriai cseppfolyósgáz-terminálnak, és 630 millió eurós beruházással, évi 6 milliárd köbméteres kapacitással épült volna meg.    

A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, először egy úszó terminált épít, amely később alakítható át szárazföldivé. Az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter kapacitással épült volna meg és 2018-ra lett volna működőképes, 363 millió euróba került volna. A projektet az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága tavaly februári döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd forint) támogatta.

Forrás: MTI