Tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és a kamatemelés nem tisztességtelen, ám az lehet, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. Rengeteg pénz sorsa dőlt el, a bankok milliárdokat bukhatnak. Az árfolyamrés során egyértelmű a megállapítás, ám a másik két pontnál a több százezer devizahiteles szerződést egyenként kellene megvizsgálni. A Kúria tájékoztatása szerint mindeközben a fogyasztó nem hivatkozhat arra, hogy nem olvasta el a szerződést.

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa döntött a devizahiteles ügyekben alkalmazandó elvekről – közölte a bírói testület hétfőn délután budapesti sajtótájékoztatóján. A Kúria az alábbi négy kérdést vizsgálta most a jogegységi határozat meghozatala során:

1. A devizakölcsön-szerződés tisztességtelen-e amiatt, mert az adós viseli az árfolyamkockázatot?

2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban adott téves tájékoztatás eredményezheti-e a szerződés tisztességtelenségét? Eredményezhet-e semmisségi okot?

3. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek megfelelnek-e az átláthatóság követelményének?

4. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelennek tekinthető-e?

A most meghozott döntések a négy kérdésre a Kúria szerint a következőek:

1. A devizaszerződés árfolyamkockázatának adósra hárításának tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható, csak akkor, ha a tájékoztatás nem volt megfelelő. Ha az adós a tájékoztatás alapján úgy gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, akkor a szerződés részben vagy teljesen érvénytelen.

2. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége akkor nem tisztességtelen, ha világosan megjelölt, hogy milyen módon hat a fogyasztó törlesztőrészleteire. A világos megjelölés azt jelenti, hogy a banknak meg kellett felelnie a kitétel megfogalmazásakor az arányosság és a szimmetria elvének.

3. Az árfolyamrés tisztességtelen, a fogyasztó számára indokolatlan költséget jelent, és nem érthető, nem átlátható. Helyette az MNB hivatalos devizaárfolyama válik a szerződés részévé.

Négy kérdés volt a tanács előtt, amire három válasz született, ugyanis az első és második kérdést összevonták.

Az árfolyamkockázatra vonatkozólag a Kúria álláspontja szerint pusztán azért, mert a devizahitelekben van árfolyamkockázat, még nem tisztességtelenek. Ez nem jelenti azt, hogy a konkrét ügyekben nem lehet az árfolyamkockázattal kapcsolatban a tisztességtelenség vizsgálatáig eljutni, ami akkor történhet meg, ha az árfolyamkockázat ismertetése nem elég világos és pontos. Ha egy átlagos fogyasztó számára nem volt világos a tájékoztatás, akkor lehet vizsgálni a szerződés tisztességtelenségét. Ha a tájékoztatás hiányos volt vagy elmaradt, akkor is tisztességtelen lehet az árfolyamkockázat kitétele. Ha a fogyasztó alappal gondolhatta azt, hogy az árfolyamok változása nem megy egy szint fölé, vagy nem érinti.

A Kúria az egyoldalú szerződésmódosításra kitérve megállapította, hogy minden olyan szerződésmódosítás egyoldalú, amire a fogyasztónak érdemi ráhatása nincs, a hitelezőnek egyoldalú joga van módosítani a feltételeket. A Kúria korábban már kiadott egy tételes oklistát a devizaalapú szerződésekre, ezt most felhasználták a határozatban. Ha a szerződésmódosítás nem felel meg az oklistának, a tisztességtelensége megállapítható.

Az árfolyamrésre kitérve a Kúria nem mondott újdonságot az indoklásban a Kásler-ügyhöz képest, az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelennek minősül.

Nincs visszamenőleges hatálya

A Kúria tájékoztatása szerint a jogegységi határozat nem jogszabály, és nem lehet visszamenőleges hatálya sem. Csak kötelező érvényű útmutató a bíróságok számára a folyamatban levő peres ügyekben.

Az átlagos fogyasztó egy tágan meghatározott fogalom, és azt majd a bíróságoknak kell eldönteniük, hogy az eléjük jutott konkrét esetekben mi történt. Wellmann György, a polgári kollégium elnöke szerint az átlagos fogyasztó általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és felkészült fogyasztó. Arra nem lehet hivatkozni, hogy nem olvasta el a szerződést.

Wellmann a döntést követő sajtótájékoztatón azt mondta, a legnagyobb hatású nem az első és nem is a harmadik pont, hanem a második. Ugyanis az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban a Kúria olyan szigorú feltételeket szabott, amelyeknek nagyon kevés szerződés felelhet meg. A kollégium vezetője szerint a döntés következményeként előfordulhat, hogy a bankok átszámolják a szerződéseket, és közlik az ügyféllel – mintegy a perek megelőzéseként –, hogy emiatt konkrétan mennyivel változott a visszafizetendő összeg. Ezzel az adósok vagy megelégednek majd vagy nem.

Wellmann György mindemellett hangsúlyozta, hogy az egy illúzió, hogy egy szerződés érvénytelensége esetén esetleg nem kell visszafizetni a hitelt. A hiteleket vissza kell fizetni – mondta, és kifejtette, hogy ha érvénytelennek nyilvánítanak egy szerződést, előfordulhat, hogy egy összegben vissza kell fizetni a kölcsönkapott összeget.

Már tavaly december óta terítéken volt

A Kúria tavaly decemberben már kialakított egy 7 pontból álló jogegységi határozatot a devizahiteles ügyekkel kapcsolatban. A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező érvényű. A most megvizsgált pontok lényegében a decemberi határozat kiegészítései, ugyanis a Kúria akkor elhalasztotta az állásfoglalást ezekkel kapcsolatban. Tavaly ugyanis iránymutatást kértek az Európai Unió Bíróságától az árfolyamréssel és a szerződések tisztességtelenségének vizsgálhatóságával kapcsolatban, és ott idén április 30-án született meg az ítélet.

Az Európai Unió Bíróságának a közismertté vált Kásler-ügyről azt kellett eldöntenie, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt-e a hitelt nyújtó OTP részéről, illetve emiatt a szerződés lehet-e érvénytelen. A bíróság nem mondta ki a devizahiteles szerződés érvénytelenségét, de azt mondta, a Kúria vizsgálhatja azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés.

Kimondta, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen volt, és az erről szóló pont a szerződésben érvénytelen Káslerék hitelszerződésében, és a jogtalanul levont összeget vissza fogják kapni. A jogkövetkezmény azonban nem a szerződés semmissége lett, a Kúria ugyanis kijavította a problémás kitételt, így a szerződés teljesíthető maradt.

A jogegységi határozat alapján a bíróságok korrigálhatják majd az esetleges problémás részeket a szerződésekben. Fontos megjegyezni azonban, hogy csak azokban az ügyekben, amelyeket perre visz valamelyik fél.

Forrás: hvg.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters