Ha a bolygójelölt létezése igazolást nyer, ez lehet az egyik legközelebbi planéta a Naprendszerhez.

A lehetséges bolygónak egyelőre neve sincs, mindössze egy pár pixel utal a jelenlétére egy adathalmazban, amelyek vagy a háttérzaj részét képezik, vagy nem. De ha létezne, elég érdekes lenne több szempontból is. Egyrészt úgy tűnik, hogy egy meleg Neptunuszról van szó, amely ugyan nem kőzetbolygó, de csillaga élhető zónájában kering. Ilyen bolygót pedig eddig még sosem sikerült közvetlenül detektálni, mivel rendszerint elvesznek a csillag erős fényében. És persze az sem mellékes, hogy ha létezik az égitest, alig több mint 4 fényévre van tőlünk.

Az Alfa Centauri egy hármascsillag, amely két Naphoz hasonló csillagból (A és B), illetve egy vörös törpéből (Proxima Centauri) áll. Utóbbi két ismert bolygója is van, amelyek közül az egyik a Földhöz hasonlónak tűnik, és az élhető zónában kering. A Proxima c nevű planéta iránt éppen ezért óriási az érdeklődés a Földön kívüli élet lehetőségét, illetve a potenciálisan lakható más világokat kutatók között.

Az új bolygójelöltet is ennek kapcsán detektálták: a planétát a Breakthrough Watch nevű nemzetközi együttműködés keretében észlelték a kifejezetten az Alfa Centauri környékét figyelő, és ott élhető bolygók után kutató NEAR (New Earths in the AlphaCen Region) műszer egyik első észlelése során. Utóbbi a chilei VLT-re szerelve működik, magát a projektet pedig az a Jurij Milner támogatja, aki miniatűr szondák hadát szeretné a szomszédos rendszerbe küldeni annak közvetlen tanulmányozására.

A NEAR-projekt tehát azért is érdekes, mert egyrészt szinte példátlan, hogy egy magánember pénzeljen egy egész csillagászati projektet, másrészt az ilyen kezdeményezések rendszerint az égbolt sokkal nagyobb részét vizsgálják, és így nagyobb biztonsággal hoznak hasznosítható eredményt. Milner esetében viszont a 3 millió dolláros támogatásból az a cél, hogy egyetlen rendszert tanulmányozzanak.

A bolygójelöltre utaló nyomok 10 éjszaka alatt végzett, összesen 100 órányi észlelés után kezdtek feltűnni az adatokban még 2019-ben. Az adatokat elemző csapat pár hónappal később vette észre, hogy valamit találhattak. Az észlelési információk alapján úgy tűnt, hogy egy méretében a Neptunusz és a Szaturnusz közé eső bolygó lehet az Alfa Centauri A körül. Újabb pár hónap vizsgálódás után úgy tűnt, hogy az adatok kellően megalapozottak a publikáláshoz, még akkor is, ha a bolygó léte nem tekinthető igazoltnak. (Ugyanakkor nem ez lenne az első eset az Alfa Centauri kapcsán, ha kiderülne, hogy nincs ott a bolygó: 2012-ben a B jelű csillag körül sejtették egy planéta jelenlétét, aztán pár év múlva kiderült, hogy nincs ott semmi.)

A potenciális észlelés azért volt lehetséges, mert a NEAR egy, az infravörös középső tartományában vizsgálódó koronográf. Ha a látható tartományban vizsgálnánk egy hasonló rendszert a Naphoz hasonló csillag fényében biztosan elveszne a bolygó. Infravörösben azonban a csillag jóval halványabb, a bolygó viszont erősebb fényű. A csillag által elsődlegesen kibocsátott hullámhosszak kitakarásával rásegítve az észlelésre, így a bolygó már megjelenhet a képen, feltéve, hogy elég erős a jel. A NEAR tizedmásodpercenként váltogat az A és a B jelű csillag között, egymáshoz kalibrálva a megfigyeléseket, és egymásra halmozva a csillagokról készült egyes képeket. Így a potenciális bolygó jelei is egymásra halmozódnak, és idővel láthatóvá válhatnak az egyesített felvételeken.

A kutatás korlátja, hogy a bolygónak látszó pixelcsoport lehet porfelhő, aszteroidák csoportja, vagy az is lehetséges, hogy egyszerű műtárgy, vagyis a valóságban nincs ott semmi. Azt már sikerült igazolniuk a kutatóknak, hogy nem egy háttérbeli, távoli objektum látszik a képen. Az égitest létezésének megerősítéséhez egy újabb észlelésre lenne szükség, amely más pozícióban mutatja a pixelcsoportot. Illetve más hullámhosszú felvételek is hasznosak lehetnek annak kizárásához, hogy esetleg egy porfelhőről lehet szó. Ilyen mérések tervben is voltak, aztán jött világjárvány, ami miatt a hasonló, halaszthatónak minősülő kutatások leálltak, és egyelőre nem is indultak újra.

A NEAR-en kívül jelenleg nincs más eszköz a Földön, amely észlelni tudná a lehetséges bolygó jelenlétét, bár több hasonló felszíni kísérlet is indulás előtt áll. És elvileg a jelenlegi tervek szerint októberben pályára álló James Webb űrtávcső is képes lehet a bolygó közvetlen detektálására nagyjából egy napos észlelés után. Vagyis így vagy úgy, hamarosan lesz mód a bolygó létének megerősítésére vagy cáfolatára.

Forrás: ipon.hu / scientificamerican.com / nature.com