Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.

A kutatást löszüledékekben megőrződött csigahéjak vizsgálatával és a közeli mészkőfülkékben lévő cseppkőkérgek stabilizotóp-összetételei alapján végezték. A kutatók legújabb eredményeikről az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) által kiadott Paleoceanography and Paleoclimatology folyóiratban publikáltak tanulmányt - közölte az ELKH csütörtökön az MTI-vel.   

Az Észak-Atlantikumban az utolsó jégkorszak során - amely egy alapvetően sokkal hidegebb éghajlatú időszak volt a mai viszonyokhoz képest - jelentős és gyors éghajlati kilengések történtek - olvasható a közleményben.   

"Keveset tudunk azonban arról, hogy ezeknek a gyors klímakilengéseknek milyen hatása volt Európa szárazföldi éghajlatára és ökoszisztémájára" - hangsúlyozza Újvári Gábor, a kutatás vezetője, a CSFK FGI tudományos főmunkatársa. Ez, mint írják, elsősorban annak köszönhető, hogy a kontinensről alig állnak rendelkezésre pontos őshőmérsékleti becslések olyan klímaarchívumokból, amelyek kora nagy pontossággal meghatározható.   

Az írásos összegzés szerint a kutatócsoport egyfelől a jégkorszak során felhalmozódott, a szél által szállított porból létrejött löszüledékeket, másfelől az ehhez közel elhelyezkedő cseppkőkérgeket vizsgálta Dél-Magyarországon. Ezen klímaarchívumok kialakulásának pontos idejét - ami a vizsgálatok alapján 31 és 26 ezer év közé esett - radiokarbon és urán-tórium kormeghatározással állapították meg. A löszüledékből kinyert csigahéjak karbonátjának képződési hőmérsékletét úgynevezett kapcsolt izotópos technikával határozták meg.    

Az összetételeket a svájci ETH Zürich Geológiai Intézetében mérték meg, ami alapján kiszámítható volt a puhatestűek növekedési időszakára (körülbelül májustól októberig) jellemző átlaghőmérséklet.   

Az oxigén- és kapcsolt izotópos elemzéseket szénizotópmérések is kiegészítették, amelyek a vizsgált terület ariditási (szárazsági) viszonyaira engedtek következtetni.    

"Ezek révén kirajzolódik, hogy a hirtelen felmelegedések (interstadiálisok) során a nyarak szárazabbak és melegebbek voltak, de a teljes év (és főként a téli időszak) nedvesebb volt, míg a stadiális időszakok (hideg időszakok) jóval hidegebbek és éves szinten szárazabbak voltak, ami kedvezett a porfelhalmozódásnak.    

Mindezek a gyors éghajlati változások kapcsolt óceáni-légköri átrendeződéseknek voltak köszönhetők, ami arra utal, hogy a jelenkori globális felmelegedés során az Észak-Atlantikum óceáni áramlásaiban esetlegesen bekövetkező változás jelentős hatással lesz hazánk éghajlatára - foglalták össze a kutatás eredményeit.

Forrás: MTI / elkh.org / agupubs.onlinelibrary.wiley.com

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 48 833 639 megtekintés

Videó: 28 139 437 megtekintés

Látogatók

Összesen5173988

Jelenleg az oldalon

31
Online

Interreg CE1013 REFREsh