http://komlomedia.hu/13-iq100/14675-kulonos-modon-jegyzi-meg-az-agy-a-korabbi-fertozeseket#sigProId5d302bba89
A rendszer a szervezet egészében részt vehet az immunreakciók szabályozásában.
A szakértők egy ideje már tudják, hogy az agy és a gerincvelő speciális immunsejtekkel rendelkezik, a környéki immunrendszer azonban sokkal felszereltebb ilyen szempontból. Utóbbi rengetegféle fehérjével, immunsejttel és egész immunszervekkel van felszerelve a betolakodók ellen. Az utóbbi évtizedben arra is fény derült, hogyan befolyásolja a környéki immunrendszer az idegi aktivitást, vagyis hogyan képesek a központi idegrendszeren kívülről érkező jelek hatni a kognitív folyamatokra, a szociális viselkedésre vagy éppen az idegi leépülésre. Kiderült például, hogy a környéki immunsejtek rendszeresen járőröznek a központi idegrendszerben, támogatva annak védelmét.
Egy friss kutatásban ez utóbbi funkció egy új aspektusát derítették fel a kutatók. Először mutatták meg, hogy az agy a korábbi fertőzésekre is emlékszik, és ha egy olyan agysejt aktiválódik, amely egy ilyen korábbi infekció emlékét tárolja, ennek hatására azonnal megjelennek a környéki immunrendszer sejtjei a veszélyeztetett helyszínen, hogy bevessék magukat.
A felfedezés persze nem jelent teljes meglepetést, elvégre régóta ismert, hogy a perifériás immunrendszer képes emlékezni a korábbi fertőzésekre, különben a vakcinák nem működnének. A központi idegrendszerben is sejtettek hasonló funkciót, de ennek létét csak most sikerült igazolni. Asya Rolls, az izraeli Technion kutatója társaival az insulát vizsgálták, amely az agykéreg belső állapotokat (hőmérséklet, fájdalom, éhség) monitorozó része. A szakértők úgy sejtették, hogy a területnek immunvédelmi funkciója is lehet.
Ennek feltárására bélproblémás egerekkel kísérleteztek, fluoreszcens címkékkel monitorozva, hogy a fertőzéses megbetegedés közben az insula mely részei aktiválódnak. Miután az állatok meggyógyultak, a kutatók célzottan újra aktiválták az előzőleg azonosított agyi sejteket. Az eredmény meglepően specifikus volt: az agyban aktivált sejtek hatására azonnal célzott immunválasz indult be az eredeti fertőzés helyén, a bélben, annak ellenére, hogy ott éppen nem zajlott fertőzés. Az agy azonban felidézte az előző fertőzés emlékét, és felkészült az ellenlépésekre.
A kísérletet másfajta hasi fertőzésekkel is megismételték, és mindig hasonló eredményeket kaptak. A felfedezés kapcsán ugyanakkor még mindig sok a kérdés, például nem tudni, hogyan kommunikál az agy az immunválaszt biztosító szervekkel. Ennek feltárását már megkezdték a szakértők, fluoreszcens nyomkövetővel térképezve fel az agy és a hasüreg közti idegi összeköttetéseket. Azonban úgy vélik, hogy ezek az útvonalak valószínűleg csak a kommunikáció egyik vonalát jelentik, és az agy valószínűleg a hormonszintek változtatásával vagy más úton is képes üzenni a többi szervnek, ha úgy látja, hogy az immunválasz megújítására van szükség.
Forrás: ipon.hu / scientificamerican.com / cell.com