Magyarország Izland mellett Európa második geotermikus nagyhatalma. Ám a föld alatt rejtőző energiát egyelőre alig hasznosítjuk. Változást egy hazai vállalkozás, a PannErgy beruházásai hozhatnak: a cég immár egy hétezres várost, Szentlőrincet látja el geotermikus energiával.

A Baranya megyei Szentlőrinc átmenet falu és város között. A Pécs elővárosaként is emlegetett település sokáig grófi uradalmi központ, majd csöndes járási székhely volt, a hetvenes évektől azonban egyre több városi költözött a hirtelen felhúzott társasházakba. A településen ma 2400 család él, ennek 40 százaléka távfűtéses lakásban.

- Négy évtized alatt a távfűtés összes alapanyag problémáját végigszenvedtük - mondja Győrvári Márk, a település polgármestere. - A városi távfűtő műveket előbb fűtőolajjal tápláltuk, ám azt ellehetetlenítette az olajárrobbanás. Aztán áttértünk a pakurára, amit rövid idő után környezetvédelmi bírsággal kezdtek sújtani a hatóságok. Megoldásnak tűnt a gáz, ám a kétezres évektől ezt a sorozatos áremelkedések tették méregdrágává, nem is beszélve az ukrán gázcsapok elzárásáról, az ellátásbiztonság megingásáról. Ekkor gondolkodtunk el azon, hogy hazai forrásra állítsuk át a távfűtőműveket.

Az elhatározást tett követte. Szentlőrinc 900 távfűtéses lakását ma már a város alatti termálforrások fűtik, amelyek hőjét 1800 méter mélyből hozzák fel. S amikor idén januárban átálltak az új rendszerre, 26 százalékkal csökkenthették a fűtési díjakat.

A szentlőrinci fúrások az új tőzsdei energetikai társaság, a PannErgy beruházásában valósultak meg. Mivel az önkormányzatnak nem volt megfelelő pénzügyi háttere és szaktudása, az 1,3 milliárdos költséget nagyrészt a cég, kisebb részben pedig a cég által szerzett uniós támogatás finanszírozta. Cserébe a társaság állhatott a korábbi gáz-nagykereskedő helyére - vagy­is a városi fűtőmű azóta a PannErgytől vásárolja az energiát.

Műanyaggyártóból zöld vállalat

A PannErgy a kétezres évek első felében még Pannonplast néven műanyagipari feldolgozóként szerepelt a budapesti tőzsdén. A cég magyar tulajdonosai azonban 2006-ban úgy döntöttek, teljes stratégiaváltást valósítanak meg, és belépnek a megújuló energiatermelő piacra.

- Műanyaggyártóként többször beszorultunk a nyersanyagtermelők és a végfelhasználók közé. Ennek véget akartunk vetni, magunk is megjelenni a termelői oldalon - emlékezik Gyimóthy Dénes, a PannErgy megbízott vezérigazgatója. - Emellett ösztönzött minket, hogy egész Európában egyre fontosabbá vált az energiaellátás biztonsága, amelyben különösen nagy hangsúlyt kaptak a megújuló energiahordozók.

Szentlőrincen 2008-ban indították el a geológiai vizsgálatokat, 2009-ben fúrták meg az első termelőkutat, s 2010 végére fejezték be a próbaüzemet. Az önkormányzatot és a lakosságot könnyű volt meggyőzni: jóval olcsóbban kapják a hőt, ráadásul a jövendő megtakarítások ismeretében a helyi hőszolgáltató már a beruházás három éve alatt sem emelte a tarifákat. A vezérigazgató egyébként úgy érzi: nagyjából 10 százalékos megtakarításnál van az az ingerküszöb, ami már elgondolkodtatja a fogyasztókat. Mint mondja, a jövőt illetően minden bizonnyal egyre nő majd a különbség a gáz és a geotermikus energia ára között, vagyis még csábítóbb lesz az utóbbit hasznosítani.

Az új geotermikus stratégia üzleti sikert is hozott. Bár hőszondákkal már sikeresen fűtenek egy-egy épületet, s bizonyos településeken kisebb termálrendszereket is kiépítettek, a szentlőrinci megoldás mégis egyedülálló. A közel ezer lakást ellátó geotermikus fűtési rendszer valóban a fenntartható fejlődés jegyében készült, mert a kihűlt termálvizet egy visszasajtoló kúton keresztül újból a mélybe juttatják - s ekkora rendszert még sehol sem létesítettek hazánkban. A PannErgy idei első negyedéves mérlege 185 millió forintos nyereségről árulkodik - szemben az egy évvel korábbi 20 milliós összeggel. Az energetika fokról fokra a cég fő üzletágává vált: az elmúlt években sorra feladta egyéb tevékenységeit, utoljára két héttel ezelőtt írt alá szerződést a Pannunion nevű műanyagipari társaság értékesítéséről, hogy az innen befolyó mintegy 5 milliárd forintot szintén a geotermikus fejlesztésekbe forgathassák. Az egykori műanyaggyártó így teljes egészében „zöld vállalat” lett.

Fűtéstől az áramtermelésig

A szentlőrinci geotermikus erőmű külső szemlélő számára szinte láthatatlan. A termálvizet a felszínre vezető kút mindössze 500 méterre van a városi távfűtőműtől, a távolságot föld alatti csövön teszi meg a 87 fokos víz. A távfűtő művekben a termálvizet hőcserélő rendszeren vezetik át, majd rögtön továbbküldik az úgynevezett visszasajtoló kúthoz. Utóbbi az eredetivel nagyjából azonos mélységbe préseli vissza a föld mélyéből kölcsönzött termálvizet - ez környezetvédelmi szempontok miatt fontos. A lakótelep fűtési rendszerében pedig a termálhő által felmelegített felszíni víz kering.

A szentlőrinci sikerek más településeket is felbátorítottak. Jókora méretbeli ugrást jelent a következő projekt, Miskolc, ahol a 170 ezres megyeszékhely teljes távhőigényének nagy részét fedezné a két kitermelő, és 2-3 visszasajtoló kútból álló fűtési rendszer. Emellett megannyi más önkormányzattal is folynak tárgyalások.

- Először meg kell találni a fúrás pontos helyét, majd a próbafúrást követően aztán elemezni a feltörő vizet, hogy milyen mértékben alkalmas geotermikus használatra. Nem tartalmazhat például bizonyos ásványokat, gázt, olajat - sorolja az előkészületek hosszú sorát a szentlőrinci polgármester. - S csak ezt követően lehet megépíteni a kutat, a visszasajtoló kutat, megszerezni a vezeték nyomvonalára szóló szolgalmi jogokat. Összességében mindez két-három évig is eltarthat.

A miskolci kúttól különösen sokat várnak a PannErgynél. Itt 2300 méter mélyen olyan nagy hozamú, 100 Celsius-fok feletti hőmérsékletű vizet találtak, amit - ahogy mondják - még Izlandon is megirigyelnének. A hőfok azért fontos, mert egy bizonyos hőmérséklet fölött, megfelelő hozam esetén a termálvíz áramtermelésre is alkalmas lehet. A módszer csak annyiban különbözik a gáztüzelésű erőművek működési elvétől, hogy itt termálvízből állítják elő - egy szabályozott forráspontú folyadék felhasználásával - a gőzt, ami aztán meghajtja az áramtermelő turbinákat. A PannErgy Miskolcon vizsgálja az áramtermelés lehetőségét is, bár elsődleges szempont a hőhasznosítás. Bár a 105 fokos áramtermelésre alkalmas lenne, a felek inkább a fűtési rendszert építenék minél nagyobbra, vagyis nem biztos, hogy maradna hő a gazdaságos elektromos hasznosításra. Pedig itt akár a kettős hasznosítással is lehetne próbálkozni. A gőzből előbb elektromos áramot gyártani, majd a megmaradt 70-80 fokos vizet keringtetni a fűtési rendszerben.

Berekfürdőn ugyanakkor már ma is működő áramtermelő projektje van a PannErgynek. Itt 2010 őszén adták át azt a rendszert, ami a helyi strand kútjainál melléktermékként leválasztással a felszínre törő metánból állít elő elektromos energiát. A metán huszonegyszer erőteljesebben terheli az ózonréteget, mint a szén-dioxid, most égetés során gázmotorokba táplálják, ahonnan elektromos energiát táplálnak az országos rendszerbe. Ezzel 2,2, MWh elektromos áramot termelnek - mellesleg 400 tonna metántól mentesítik a környezetet.

A geotermikus módon termelt áram természetesen zöldenergiának számít, vagyis megemelt átvételi árat fizet érte a Magyar Villamos Rendszerirányító.

Láthatatlan gazdagságunk

- A felmérések szerint a geotermikus kutunk vízkészlete 30-40 évre elegendő, ám valószínű, hogy a kimerülése után a visszasajtoló kút környezetéből újabb évtizedekre tudunk elegendő hőfokú vizet nyerni - osztja meg velünk a biztató jövőképet Szentlőrinc polgármestere. Eszerint nem kell tenniük mást, csak egy idő után megfordítani a víz áramlási irányát, s így egy egész generáció fűtési igényeit szolgálhatja a beruházás.

- Mivel a felhasznált vizet azonnal visszasajtoljuk, akár végtelen is lehet a rendszer - tágítja tovább a perspektívákat Gyimóthy Dénes. - Magyarország rendkívül gazdag geotermikus energiában, aminek döntő része nincs kihasználva. Ez rendkívüli pazarlás, figyelembe véve, hogy mennyit költünk az orosz gázimportjára. Sok településen a megoldás ott van a talpuk alatt, ahol ki lehetne váltani a külföldi energiahordozókat.

A szentlőrinci önkormányzat most azon dolgozik, hogy a lakótelepi lakások, valamint a hozzájuk tartozó boltokon kívül a város középületeit is rácsatlakoztassák a geotermikus fűtőműre. Ez már talán idén megvalósulhat, a következő öt-hat évben pedig a családi házak egy részét is fel szeretnék fűzni a rendszerre.

A PannErgy jövőbeni tervei között pedig szerepel az is, hogy bizonyos helyszíneken minden eddiginél mélyebb, akár 3000 méternél is mélyebb kutakat fúrjon, az onnan feltörő víz ugyanis a miskolcinál is jobban megfelel az úgynevezett kapcsolt hőtermelés követelményeinek: vagyis hogy egyszerre termelni áramot, majd a megmaradt hővel lakásokat, esetleg üvegházakat fűteni.

A geotermikus energia kitermeléséhez szükséges szaktudás akár Magyarország sikeres exporttermékévé is válhat. A PannErgy már földhőkutatásokat folytat több szerb és horvát önkormányzattal, valamint tárgyalásokat folytat Szlovákiában, Szlovéniában és Romániában.

Kárász Andor

Forrás: zoldjovo.eu

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3804503

Jelenleg az oldalon

8
Online