Az online vásárlók visszatérnek a boltokba, az osztálytermek velünk tanulnak, digitális testőrök védik személyazonosságunkat, az orvosok a DNS-ünket fürkészve javasolnak terápiát, a városok pedig a lakók igényei szerint alakítják át működésüket. Ilyen lesz az életünk öt év múlva, az IBM szerint.

Az IBM kiadta a következő öt évre szóló tudományos-technológiai előrejelzését, mely a kognitív rendszerek robbanásszerű evolúcióját vetíti előre. Számítógépeink az adatokkal, emberekkel és más gépekkel folytatott intenzív kommunikáció során maguk is rengeteget tanulnak, és egyre okosabbak lesznek. A szokásainkra és a környezet impulzusaira egyre élesebb figyelemmel ráhangolódó kognitív rendszerek hamarosan még jobban kiterjesztik képességeinket, segítenek bennünket döntéseinkben, és odafigyelnek, vigyáznak majd ránk. "Minden korábbi nemzedéknél több tudással rendelkezünk a világról, és mégis állandó küzdelemben élünk, hogy a komplex és egyre gyorsabban termelődő adatok özönéből hasznosítani tudjuk a számunkra fontos információt." - mondja Dario Gil, az IBM Kognitív Rendszerek Laborjának igazgatója. "A gondolkodásunkat követni és kiterjeszteni képes technológiák azonban új korszakot nyitnak majd az egész emberiség előtt."

Világszerte egyre nagyobb problémát jelent a megfelelő színvonalú oktatás hiánya - becslések szerint három felnőttből kettő nem rendelkezik középiskolai szintű képzettséggel. Ezen változtat hamarosan a jövő technológiája. A jövő tantermei olyan eszközökkel lesznek felszerelve, melyek segítségével a pedagógusok jobban, mélyebben megismerhetik diákjaikat, és az óvodától az egyetemig bezárólag személyre szabott tantervvel készülhetnek fel oktatásukra. A tanítás tehát okos osztálytermekben zajlik majd, amelyek megtanulnak és értékelnek minden fontos információt a diákokról: teszteredményeket, jelenléti ívek adatait, az e-learning platfomokon való részvételt és teljesítményt.

A tanárokat kifinomult analitika segíti majd, hogy nyomon követhessék a tanulás mérföldköveit és eldönthessék, melyik diákkal kell többet vagy másképpen foglalkozni. A rendszer a személyes tanulási szokásokat és stílust figyelembe véve ad tanácsot az oktatóknak, hogyan segítsenek a diákoknak megbirkózni a legnagyobb akadályokkal. Kiemelt szerepet kap majd a gamification, azaz a tanulás játékosítása is - nemcsak az általános iskolákban, a felsőoktatásban is. Az IBM tudósai már meg is kezdték a tantermek felokosítását. Az amerikai Gwinnett megye általános iskoláiban pilot program keretében kísérleteznek big data analitikával és a fenti oktatási technológiákkal. A program célja, hogy hasonlóságokat, mintázatokat fedezzenek fel a gyerekek tanulási szokásaiban, és megpróbáljanak előrejelzésket adni a tanulók teljesítményére és szükségleteire vonatkozóan. Később ezek ismeretében tudnak majd speciális tananyagot és tanítási technikákat javasolni az intézményeknek.

Tavaly az internetes vásárlások világszerte ezermilliárd dolláros csúcsot döntöttek, volumenük továbbra is gyorsabban növekszik, mint a bolti eladásoké. A szakértők szerint a trend tovább folytatódik, csak egy kicsit másképpen. Az online áruházaknak kétségtelenül megvan az az előnyük, hogy képesek tanulni a vásárlók korábbi választásaiból, miközben a valódi boltok viszonylag kevés információhoz jutnak a fogyasztók szokásairól, és árban is nehezen veszik fel a versenyt az online üzletekkel. Öt év múlva azonban a személyes vásárlás, néhány új innovációnak köszönhetően, újra népszerűvé válik. Az igazán felkészült kereskedők egyre ügyesebben élnek majd boltjuk közelségének előnyével, s azzal, hogy az áru a vásárló számára helyben, azonnal elérhető. A fogyasztónak kínált digitális élmény a személyes vásárlás élményével egészül ki: egyre több kereskedő fogja az internetről odairányítani a vevőt, ahol a valóságban is láthatja, megtapogathatja a terméket.

Öt éven belül az eladók a Watsonéhoz hasonló okos technológák segítségével válhatnak szakértőjévé minden egyes árucikknek, ami a boltban kapható. Az “augmented reality" és a nemrég az alkalmazásfejlesztők előtt is megnyitott Watson platform hatékonyabb, gyorsabb üzleten belüli böngészéssel és a fogyasztói élményt fokozó technológiai megoldásokkal segíti majd a vásárlást. A vevő még azelőtt, hogy belépne az üzletbe, megadhatja vásárlási preferenciáit, hogy aztán odabent mobiltelefonját használja a megfelelő árucikk felfedezésére, majd további interakciókra. A boltokból valódi showroomok lesznek, hatalmas érintőképernyőkkel és a vevőt megszólító termékekkel.

Az üzleteket - közelségük, könnyű elérhetőségük miatt - a vásárlók azonnali felvevőhelyként használják majd, ahelyett, hogy kivárnák az online webshopok kétnapos szállítási határidejét. Mivel a felhőtechnológiákkal támogatott mobileszközök segítségével bármikor, bárhol megoszthatjuk egymással hogy mit gondolunk bizonyos márkákról, hol tartózkodunk és kikkel tartunk rendszeres kapcsolatot, az ilyen információk ismeretében a kereskedők is nagy pontossággal tudják majd megjósolni, hogy vevőjük mire vágyik. A bolt így szép lassan személyre szabott élményt kínáló vásárlási célponttá alakul.

2008 óta világszerte több mint 10 százalákkal megnövekedett a rákos megbetegedések száma. A kór 14 millió embert támad meg és 8,1 millió életet követel naponta. Öt even belül a betegség kezelése pontosabb és személyre szabottabb lehet: az orvosokat számítógépek segítik majd, hogy jobban megértsék, hogyan fejti kihatását a rák a beteg szervezetében és DNS-ében, és hogy ezek ismeretében komplex gyógymódokat fejleszthessenek ki a legyőzésére. Öt even belül a Big Data analitika és a felhő alapú kognitív rendszerek a genetikai kutatások eredményeit hasznosítva segíthetnek az orvosoknak a rák pontosabb diagnosztizálásában és személyre szabott kezelések kifejlesztésben, a világon több millió beteg gyógyulását segítve.

Okos rendszerek elemzik majd a genetikai szekvenálások eredményeit, és “betegkartonok", leletek, orvosi publikációk hatalmas adatbázisai között kutatva tanulnak, hogy minél gyorsabban javasolhassanak megfelelő terápiát az onkológusoknak. A genetikai szinten perszonalizált rákterápia régóta rendelkezésünkre áll, de csak néhány klinika számára elérhetők a betegeket valóban segítő eszközök és információk. Öt éven belül, a felhőalapú kognitív rendszerek alkalmazásával, olyan gyorsan és széles körben lesznek alkalmazhatók a személyre szabott terápiák, mint soha azelőtt. E rendszerek idővel még gyorsabbá válhatnak, miután intenzív tanulással még több tudást szereztek a betegekről, genetikai tulajdonságaikról és a szervezetük gyógyszerrel szembeni reakcióiról. Így a személyre szabott, DNS-specifikus kezelések lehetősége a stroke vagy szívinfarktus által veszélyeztetett péciensek számára is megnyílik.

2012-ben az Egysült Államokban több mint 12 millió kárvallotja volt az online személyazonossággal való visszaéléseknek. A hagyományos biztonsági megoldások -jelszó, vírusirtó, tűzfal - már nem nyújtanak védelmet a támadások összes válfaja ellen. Öt év múlva azonban már saját digitális személyi testőrünk véd majd minket, mely alapos és speciális kiképzésen átesve lép fel a személyazonosságunkra ácsingózó csalók ellen.A digitális testőr mindent megtanul a felhasználóról, és pontos következtetésekre is képes. Ismerni fogja szokásainkat, tisztában lesz vele, pontosan hogyan járunk el, milyen lépéseket teszünk egy banki tranzakció vagy egy online vásárlás során, és ennek megfelelően cselekszik.

Ha elhagyjuk mobiltelefonunkat, a beépített virtuális ügynök érzékelni fogja, ha a telefonhoz valaki a megszokottól eltérő módon nyúl, és azonnal lezárja az eszközt. Nem lesz szükség mindig, mindehol jelszavak megadására, csak ott, ahol személyazonosságunk másként nem megállapítható. A biztonsági technológiák a velünk kapcsolatos adatokat, az általunk használt eszközöket és alkalmazásokat figyelve tökéletesen tisztában lesznek vele, hogy éppen mit csinálunk, és a kontextust értelmezve döntik el, milyen beavatkozás szükséges. Így lesznek képesek kiszűrni azokat a jeleket, amelyek a személyazonosságunk biztonságát fenyegetik.

2050-ben a Föld lakóinak 70 százaléka városokban él majd - ahhoz, hogy ideális életkörülményeket biztosítsunk számukra, új technológiai megoldásokra és innovációkra van szükség. A gyorsan tanuló számítógépes rendszereknek köszönhetően a városok öt év múlva pontosan tudni fogják, hogyan szeretnének élni lakóik, és ennek megfelelően alakítják át működésüket. Becslések szerint az okostelefonok száma 2017-re elérheti a 3 milliárdot. A mobil eszközök és a közösségi média segítségével egyszerűbb, közvetlenebb lesz a kapcsolattartás a városok vezetőivel és a hivatalokkal. A városok által nyújtott szolgáltatások minden korábbinál jobban alkalmazkodnak majd az ott élők szokásaihoz: a közlekedők akár a buszmenetrendet is átalakíthatják majd valós idejű visszajelzéseikkel, a köztisztasági cégek pedig a szenzorokkal ellátott intelligens kukák "megtelt" jelzéseire reagálva küldik ki bevetésre dolgozóikat.

E technológiák használata mindenapos lesz a jövőben, és komoly segítséget nyújtanak majd az önkormányzatok vezetőinek, hogy pontosan azonosítsák a városlakók szükségleteit, és azonnal reagáljanak a helyieket foglalkoztató problémákra. Szerte a világon vannak már ehhez hasonló kezdeményezések, Brazíliában például az IBM kutatói olyan közösségi megoldáson dolgoznak, amellyel a helyiek mobilon leadott jelzéseikkel a város akadálymentesítését segíthetik. Ugandában a UNICEF-fel kooperál a vállalat egy olyan platform kifejlesztésében, amelyen keresztül a korményzattal, helyi elöljárókkal folytathatnak párbeszédet a fiatalok arról, mi foglalkoztatja őket a legjobban.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó