A kutatók sikeresen alkottak humán-sertés embriókat Petri-csészében. Ezeket kifejlett disznóba ültetik, aztán tovább vizsgálják. A cél, hogy működő, beültethető szerveket állítsanak elő.

Először sikerült ember-állat hibridet alkotniuk a tudósoknak, jelentették be csütörtökön. A kísérlet bizonyítja, hogy képesek vagyunk emberi sejteket nem emberi gazdatestekbe építeni úgy, hogy az alany életben maradjon, és a sejtek is növekedni kezdjenek az állatban.

Elég csak a mitológiai lényekre gondolni, a szárnyas embererek, vagy a kentaurok történetei arról tanúskodnak, hogy igazán ősi vágya az emberiségnek a hibrid élőlények létrehozása. A régmúlt történeteiben gyakorta védelmezőként feltűnő különleges teremtmények a mában is hasonló szerepet tölthetnek be, amennyiben például szervdonorként használhatóvá válnak.

A Salk Institute kutatói a Cell magazinban jelentették meg eredményeiket, miszerint sikeresen hoztak létre kiméra embriót (két különböző ivarsejtből álló genetikai mozaik). A régóta kutatott területen két különböző eljárással dolgoznak a tudósok, az egyik a szervátültetés, ami jó eséllyel kilökődik a gazdatest immunreakciói miatt, illetve az embriószintű, amikor őssejteket ültetnek egy embrióba, és hagyják őket együtt fejlődni.

A sikeres patkány-egér kísérletek után a Salk Institute munkatársai az ember-állat lehetőségeket kezdték megvizsgálni. Négy évükbe telt, míg a 40 résztvevős projektben eljutottak a lehetséges megoldásig.

Mielőtt rájöttek volna, hogy az embert lehet  sertésekkel keresztezni, a kutatók patkány-disznó párokon is kísérleteztek, de ezek a rengeteg biológiai különbség miatt nem voltak sikeresek. Az ember és a sertés között viszont nincs is olyan nagy különbség, mint elsőre tűnik. Ami alapvető különbség, hogy a sertések szervei sokkal gyorsabban fejlődnek az emberénél, utána viszont nagyon sokban hasonlítanak.

A projekt vezetője elárulta, hogy a hasonlóság önmagában még nem tette egyszerűvé a feladatot: három különböző emberi sejttel, három különböző fejlődési fázisban próbálkoztak, mire sikerült anélkül összeházasítani a sejteket, hogy bármelyik is elhalt volna.

Miután laborkörülmények között, Petri-csészében sikerült a hibridizáció, az embriókat kifejlett sertésekbe helyezték, ahol tovább fejlődhettek. Három-négy hét után távolítják  el ezeket, hogy elemezhessék az eredményeket. Mindeddig 186 ilyen kiméra embrió élte túl a kísérletet.

Messze még az út vége, nyilatkozta Ke Cheng, az Észak Karolina Egyetem őssejtkutatója, aki rávilágít, nagyon alacsony számban vannak jelen az emberi sejtek a hibridben. A Salk intézetnél is megerősítik szavait, a következő nagy lépés az lesz, ha sikerül drasztikusan növelni az emberi alkotóelemek számát.

Még évekbe telhet, mire működőképes emberi szerveket tudnak létrehozni a tudósok ezzel a módszerrel, de már lényegesen korábban tudják majd arra használni az eredményeket, hogy különböző betegségeket kutassanak, illetve az emberi embriófejlődést tanulmányozzák.

Forrás: itcafe.hu / cell.com

Kapcsolódó blog bejegyzésünk: Genetikai kísérletek: ember-állat hibridek

Először sikerült ember-sertés hibrid embriót előállítani

Washington, 2017. január 27., péntek (MTI) - Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani - számolt be a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról.

Ez az első bizonyíték, hogy ember és állat génjeinek kombinálásával kimérát lehet készíteni, ám a kutatásban résztvevő tudósok szerint az eljárás bonyolult és nehézkes, az pedig még igen távoli, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessenek állatokban.   

A kiméraembrót úgy állították elő, hogy emberi őssejteket - vagyis olyan sejteket, amelyekből bármilyen szövet kifejlődhet - sertésembrióba ültettek. Az így keletkezett kiméraembriót visszaültették a kocába, ahol négy hétig hagyták fejlődni.   

Az eljárás hatásfoka igen gyenge, a 2075 beültetett embrióból csak 186 érte el a 28. napot. A kutatók azonban ennél sokkal jelentősebbnek tartják, hogy a kiméraembrión belül az emberi sejtek működtek, bár ezek a teljes szervezetnek csak egészen kis részét teszik ki.   

"Ez az első eset, hogy emberi sejtek növekedését látjuk egy nagy testű állat szervezetén belül" - mondta el Juan Carlos Izpisua Belmonte, a kaliforniai Salk Biológiai Kutatóintézet professzora a BBC-nek.   

Az eljárás gyenge hatásfokát azzal magyarázta, hogy az ember és a sertés az evolúció során igen korán elvált egymástól, ezenkívül a sertésnél a magzati növekedés sokkal gyorsabb, a vemhesség négy hónapnál rövidebb, míg az emberi várandósság nagyjából kilenc hónap.   

A professzor szerint egyelőre "nagy a távolság" a jelenlegi eredmények és az emberi szervek - szív, hasnyálmirigy, máj - állati szervezeten belüli növesztésének lehetősége között.   

A Salk kutatói szerint a kimérák készítése addig is segíthet gyógyszerek tesztelésében, még mielőtt az emberi klinikai próbák elkezdődnének, az emberi betegségek kialakulásának és a humán embrió legkorábbi fejlődési korszakainak tanulmányozásában, valamint a különböző fajok szervei közötti eltérések megértésében.   

A kutatók nem találták jelét annak, hogy az emberi sejtek beépültek volna a kialakuló agyszövetbe.   

Az emberi szervek előállításának hosszú távon valószínűleg jobb gazdateste lesz a szarvasmarha, mert annak a vemhessége is nagyjából kilenc hónapig tart - vélték a kutatók.   

A Salk tudósai tisztában vannak azzal, milyen morális kétségek merültek fel a kiméraembriók miatt, kísérleteik a legális keretek között maradnak.   

"Az embrió fejlődését egy hónapra korlátozzuk, ennyi idő elég ahhoz, hogy a sejtek keveredését, differenciálódását és integrációját tanulmányozzuk. Lehetséges lenne, hogy kivárjuk, amíg ezek az állatok megszületnek, ám jelenleg ezt nem engedhetjük meg. Ami tudományosan lehetséges lenne, azt nem kell feltétlenül meg is tennünk. A társadalomnak kell eldöntenie, mi az, amit megtehetünk" - mutatott rá Belmonte.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

NMHH Médiatanács

Baranya Televízió

Komló és Térsége Televízió

MTI hírfelhasználó

 

Map

free counters