Joseph Daul, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője kijelentette, hogy: "Acta c'est fini". Később ugyanakkor kiadott egy közleményt, amelyben kiállt a szellemi tulajdon védelmének fontossága mellett.

Joseph Daul a cuej.info nevű portálnak nyilatkozott és a konzervatív tábor vezetői közül elsőként jelezte, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) várhatóan nem fogja megkapni az Európai Parlamentben az elfogadásához szükséges többséget. Később ugyanakkor módosította a kijelentését és közleményében hangsúlyozta: "Az Európai Parlament ratifikálási folyamata csak most kezdődött. Az ACTA-t és minden az internet lehetséges korlátozásával kapcsolatos aggályt nagyon tüzetesen meg fogunk vizsgálni. Egy a tényekről és nem fikciókról szóló vitára van szükség. A szellemi tulajdon védelme döntő jelentőségű az EU exportipara számára, amely az innovációra van utalva. Éppen ezért üdvözöljük az ACTA célját, hogy lehetővé akarja tenni Európa számára a termékhamisítások elleni küzdelmet. Az Európai Parlament néppárti frakciója ugyanakkor egy szabad internetért harcol, aminek a jelentőségét először az arab világban történt események demonstrálták."

Daul bejelentése azért volt megdöbbentő, mert az Európai Néppárt eddig támogatta az ACTA-t és ez volt a legerősebb ACTA-párti EP frakció. Az európai zöldek és a szociáldemokraták is támadják a szerződést, így úgy tűnik, hogy gyakorlatilag a liberálisok tartanak ki egyedül az ACTA elfogadása mellett. Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa azt mondta: a dokumentummal kapcsolatban az Európai Bíróságtól kellene jogi véleményt kérni. Amennyiben ez megtörténik, az akár évekkel is elhalaszthatja a ratifikálási folyamatot.

Bár nyilván korai és alaptalan lenne még azt állítani, hogy valóban vége van a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodásnak, az mindenesetre tény, hogy egyre több állam hátrál ki az egyezmény mögül. A szerződés aláírása óta Lengyelország, Csehország, Németország és Lettország is jelezte, hogy felfüggeszti vagy leállítja a dokumentum ratifikálását. Eközben világszerte több tízezer, Budapesten pedig mintegy ezer ember tüntetett az ACTA ellen.

Ezekre válaszul "Transparency of ACTA negotiations" címmel részletes tájékoztatást tett közzé az Európai Bizottság válaszul azokra a kritikákra, amely szerint a nemzetközi Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás tárgyalási folyamata jelentős titoktartás mellett zajlott volna. A Bizottság kiemeli, hogy saját képviselőin túl minden egyes tárgyalási fordulón jelen voltak a tagállamok illetékes képviselői is, emellett a Lisszaboni Egyezménynek megfelelően a testület rendszeresen beszámolt az Európai Parlament képviselőinek az egyeztetések menetéről. A tájékoztató szerint az Európai Bizottság hét alkalommal küldte meg az EP-képviselőknek az egyezmény szövegtervezetét, háromszor részletes jelentést tett a tárgyalások előrehaladásáról, és több feljegyzést és munkatanulmányt adott át. Mindemellett a kereskedelmi biztos, Karel De Gucht három plenáris és több bizottsági ülésen, valamint informális találkozón adott tájékoztatást a Parlament képviselőinek.

Az Európai Bizottság ezenfelül hangsúlyozza, hogy 2008 és 2011 között négy alkalommal szerveztek Brüsszelben az állampolgárok számára is nyitott találkozót, ahol az érintettek, így a fogyasztók, iparági képviselők, civil szervezetek és a tudományos közösség véleményét kérték ki. A rendezvényeket az utolsó négy tárgyalási fordulóhoz időzítették. Ezekre a különböző politikai pártok, így a Kalózpárt képviselői is meghívást kaptak. Az Európai Bizottság saját honlapján az ACTA-val kapcsolatos aggályokra is válaszolt. Ebben hangsúlyozza, az ACTA fokozottabb védelmet jelenthet az európai fogyasztók és gazdaság számára, amelyet a nagyszámú hamis termék beáramlása veszélyeztet. A közlemény jelzi, 2005 és 2010 között háromszorosára nőtt az EU-ba érkező hamis termékek száma, amelynek eredményeként 2010-ben több mint 103 millió darab hamisítványt állítottak meg az illetékes hatósági szervek.

A Bizottság kiemeli, hogy az ACTA elfogadása nem teszi szükségessé az uniós jogszabályok változtatását, mert a tárgyalások során elfogadott irányelvek összhangban állnak a hatályos uniós joggal. Hangsúlyozza továbbá, hogy az ACTA nem kötelezi az internetszolgáltatókat a forgalom monitorozására vagy korlátozására, nem akadályozza az internetezőket a tartalommegosztásban, és kalózkodás esetén nem bünteti ez utóbbiakat internetkapcsolatuk megszakításával, tiszteletben tartja viszont az olyan alapvető emberi jogokat, mint az szólás- és információszabadság, valamint a személyes adatok védelme.

Forrás: sg.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3605874

Jelenleg az oldalon

31
Online