Moszkvában pénteken visszautasították az Egyesült Államok kongresszusában elhangzott vádakat, amelyek szerint Oroszország megsértette az 1987-ben kötött orosz-amerikai INF-szerződést, amely a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzetek leszereléséről rendelkezik.

Az orosz külügyminisztérium közleménye leszögezi, hogy "Oroszországban nem szándékoznak alávetni magukat az Egyesült Államok diktátumának".

Rose Gottemoeller, fegyverzetellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekben illetékes külügyminisztériumi államtitkár kedden az amerikai képviselőház illetékes bizottságában tartott meghallgatáson közölte, el kell érni, hogy Moszkva betartsa a 27 évvel ezelőtt aláírt megállapodást. A külügyi vezető azt mondta, hogy Washington ebben az ügyben többször is kifejezte aggodalmát, most pedig a diplomáciai intézkedések mellett katonai és gazdasági válaszlépéseket fontolgat. Gottemoeller ugyanakkor ellenezte, hogy az Egyesült Államok kilépjen a szerződésből.

Moszkva szerint a kilátásba helyezett katonai lépések "csak növelnék a feszültséget az anélkül is meglehetősen bonyolult helyzetben". Az orosz külügyminisztérium azt állította, hogy Washington nem tudja pontosan megfogalmazni kifogásait, miközben nem ad választ az európai rakétavédelmi rendszerben használandó fegyverzetekkel és a közepes hatótávolságú szárnyasrakéták kilövőállásainak Lengyelországba, illetve Romániába telepítésének terveivel kapcsolatos orosz aggodalmakra.

Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött INF-szerződést (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) 1987. december 8-án Washingtonban Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára írta alá. Az egyezmény, amely egy évvel később hatályba lépett, a földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek kölcsönös leszereléséről rendelkezett.

A szerződés kimondja, hogy sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezhet, nem állíthat elő és nem próbálhat ki olyan rakétát, amelynek a hatótávolsága 500 és 5500 kilométer közé esik. Egyik állam sem építhet kilövő berendezést, de nem is birtokolhat ilyet ezekhez a rakétákhoz.

A NATO július 30-án figyelmeztette Oroszországot, hogy ellenőrizhető módon vissza kell térnie az INF-szerződés keretei közé. A szervezet főtitkárának közleménye szerint az Egyesült Államok tájékoztatta a NATO legfőbb döntéshozó szervét, az Észak-Atlanti Tanácsot arról, hogy meggyőződése szerint Oroszország megsértette és továbbra is megsérti a fegyverkezést korlátozó megállapodást.

Washington szerint Moszkva többször is engedély nélkül tesztelt egy szárazföldi telepítésű közepes hatótávolságú rakétát.

Az INF-szerződés értelmében a Szovjetunió 1752 rakétát és 845 rakétaindító rendszert, három rakéta- és indító üzemet, valamint 69 rakétatámaszpontot semmisített meg. Az Egyesült Államok 859 rakétát és 283 rakétaindító rendszert, hét rakéta- és indítógyártó létesítményt, valamint kilenc rakétatámaszpontot szerelt le.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó