A NASA egyik régi szondájának adatait vizsgálták meg újra a bizonyíték után kutatva.

A Michigan Egyetem és a UCLA egy-egy csapata az általuk elvégzett közös munka eredményeit tette közzé a napokban a világhálón. Szerintük igazolást nyert, hogy a NASA Galileo névre keresztelt űrszondája annak idején áthaladt az Europa egyik kilövellésén, műszerei pedig ennek lenyomatát mutatták meg a szakembereknek, anélkül, hogy ez akkor tudatosult volna bennük.

A Galileo eredetileg még 1997-ben gyűjtötte be a most újra áttekintett adatokat, amelyek a közlemény szerint visszaigazolják a vízkitörések létezését. Kiderült ugyanis, hogy a nagyjából 400 kilométeres magasságban a Jupiter holdja felett átrepülő szonda mind a mágneses mező, mind pedig a töltött részecskék jelenlétében drasztikus változást regisztrált, ezt pedig azzal magyarázzák, hogy éppen egy ilyen, később a Hubble által is megpillantott kitörésen keresztül haladt át az értékes eszköz, amely mindkét mérés eredményeit befolyásolta. Maga a kilövellő anyag ugyan nagyrészt párából áll, a környéken jelenlévő töltött részecskék miatt azonban ionizálódik, ami befolyással van az elektronok sűrűségére és magára a mágneses mezőre.

A NASA egykori szondája a Voyager-páros után, 1989-ben indult útnak, hogy 6 évvel később először kerülje meg a Jupitert. 1995 és 2003 között magát a gázóriást, valamint annak holdjait is megfigyelte műszereivel, az Europa esetében visszaigazolva a felszíni repedését létezését, amelyek nagy valószínűséggel a Jupiter gravitációs hatása és a felszín alatti jég-, netán vízréteg miatt alakulhattak ki. A 12 közeli átrepülés során valóban komoly változásokat mértek a Jupiter mágneses mezejében, a NASA pedig többek között ezért készít elő két további küldetést, hogy még részletesebb adatokat nyerjenek. A Szaturnusz holdja, az Enceladus, esetében ugyan a Cassini azóta mintát is vett, az Europa azonban ugyanilyen kiemelt jelöltnek számít az élet esetleges jelenléte szempontjából, ezért az Europa Clipper a következő évtized közepén, az ESA JUICE névre hallgató szondája pedig 2029-ben érkezhet meg a helyszínre.

Mások egyelőre kétkedésüket fejezik ki az új eredménnyel kapcsolatban, szerintük itt egyelőre csak reméljük (belelátjuk az adatokba) a kitörések jelenlétét, a munka azonban folytatódik, amíg a két említett új expedícióra várunk.

Forrás: sg.hu / news.umich.edu / nature.com