Egyre kevesebb a hely a településeken, így az emberiség egy része a felszín alá költözhet.

A felszín alatti élet ötlete már 1934-ben felmerült a Popular Science Monthly folyóiratban. A felvázolt szupermodern város több mint 30 szintes volt. A szakembereknek 5400 darab Empire State Building súlyával megegyező földmennyiséget kellett volna kitermelniük. Gazdasági szempontból egyszerűbb és olcsóbb lett volna várost építeniük a Grand Canyon területén. Az 1940-es években felmerültek olyan koncepciók az Amerikai Egyesült Államokban, amelyek felszín alatti repülőterek kialakítását célozták. Az elképzelések erős összefüggésben voltak a második világháborúval.

1969-ben Oscar Newman várostervező azzal az ötlettel állt elő, hogy atomrobbanások segítségével lehetne területeket szerezni Manhattan alatt és így kialakítani felszín alatti városokat, illetve városrészeket. Amikor felhívták a figyelmét arra, hogy a felszín alatt nincsen kilátás, akkor azzal érvelt, hogy így is a legtöbb ember a szemben lévő ház falát látja, amikor kinéz az ablakán. A téma egy darabig lekerült a napirendről, de mostanában ismét felbukkant, mert a legújabb becslések alapján 2050-ben már a világ lakosságának kétharmada fog városokban élni. Egyre kevesebb lesz ugyanakkor a városi lakófelület - Annette Kim kaliforniai városkutató közölte, hogy például Pekingben már most egymillió ember él egykori óvóhelyeken és pincékben.

Szingapúrban - amely a világ egyik legsűrűbben lakott régiója - 710 négyzetkilométeren 5,5 millió ember él, vagyis négyzetkilométerenként közel 7800-an. Bécsben 4300, míg Berlinben 3900 lakos él négyzetkilométerenként. Zhou Yingxin, a szingapúri Associated Research Centers for the Urban Underground Space munkatársa szerint a kevés beépíthető földterület a fő oka annak, hogy a mélybe kellene költözni. A földterületek nyerésével kapcsolatos hagyományos módszerek már nem segítenek. A legújabb elképzelések egy 300 000 négyzetméter területű felszín alatti város kialakításához kapcsolódnak. A település 30-80 méteres mélységben helyezkedne el és biotechnológiai cégek telephelyéül szolgálna, azaz egyben ilyen módon 4200 új munkahely jönne létre.

Mexikóvárosban a történelmi városrészre - műemlékvédelmi okokból - szigorú előírások vonatkoznak, ezért a helyi BNKR Arquitectura építésziroda egy 300 méter mély, fordított piramis alakú építményt tervezett, ez az úgynevezett Earthscraper, amely 5000 ember új otthona lehet. A természetes fény egy hatalmas üvegtetőnek köszönhetően jutna be az épületbe.

Helsinkiben a hőmérséklet miatt döntöttek a mélybe költözés mellett. 9 millió köbméternyi felszín alatti terület van, ahol üzleteket, futópályát, uszodát és egy jégcsarnokot alakítottak ki. Eija Kivilaakso, a finn főváros felszín alatti építésekkel foglalkozó főilletékese kiemelte, hogy a finn időjárás miatt sokkal jobb a felszín alatt dolgozni vagy egy kávét meginni, mert így az embereknek nem kell kimenniük a hidegbe.

Azonban számos félelmet kell legyőzni ahhoz, hogy a lakosok képesek legyenek huzamosabb időt eltölteni a mélyben, a legtöbben ugyanis a mélyben lévő építményeket sötét, szűk helyekkel, barlangszerű környezettel és az eltemetettség érzésével azonosítják. Gunnar Jenssen a SINTEF skandináv kutatóintézet megbízásából a felszín alatt lévő helyiségek pszichológiájával és kialakításával foglalkozott. A szakember korábban részt vett a világ négy leghosszabb közúti alagútjának megépítésében. Azért, hogy az alagutakban létrehozza a tér illúzióját, kivilágított oázisokat alakított ki pálmafákkal és egy festett égboltot is, így az volt az emberek érzése, hogy a szabadban vannak.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 49 803 228 megtekintés

Videó: 28 893 088 megtekintés

Látogatók

Összesen5234342

Jelenleg az oldalon

7
Online

Interreg CE1013 REFREsh