Az önállóan működő és döntő gépek megjelenéséig és elterjedéséig még hosszú időnek kell eltelnie, azonban az ázsiai államok hosszú távon a robotokra építenének.

Hiába vannak már humanoid robotok, a szakemberek még mindig azt kutatják, hogy mennyire veszélytelenül lehet azokat integrálni az emberek mindennapi életébe. Így van ez például a KAIST dél-koreai intézet kutatólaboratóriuma által megalkotott, karokkal, lábakkal és fejjel ellátott Hubo nevű modell esetében is, amely legfeljebb nyolc feladatot tud elvégezni és amelynek két óra után lemerülnek az akkumulátorai.

Egyelőre még mind a gépek, mind az emberek számára veszélyes és bonyolult lehet, ha a két fél egy környezetben jelenik meg. A KAIST egyik doktorandusza úgy jellemezte a helyzetet, hogy amíg az autonóm vezetésnél a fontos folyamatok előreláthatók, addig az emberek közötti élet még túl bonyolult egy robot számára, mert mi kiszámíthatatlanok vagyunk. Ugyanígy vélekednek a tokiói Kawada Robotics munkatársai is. A cég célja egy olyan modell megalkotása, amely képes az emberekkel együtt dolgozni és őket támogatni, de amíg ez megvalósul, még hosszú időnek kell eltelnie. A mostani gépeket még előre meghatározott feladatok jellemzik és biztonsági okokból inkább leállítják a tevékenységüket, ha a szenzoraik egy embert észlelnek a munkakörnyezetükben.

Dél-Koreában vagy Japánban van azonban egy fontos dolog: a gyártóknak nem kell a lakosok ellenállásával számolniuk, mert a helyiek elfogadják a robotokat. Japánban például eleve szívesebben kommunikálnak az emberek gépekkel, mint más emberekkel és sokkal inkább elképzelhetőnek tartják azt is, hogy egy gépnek lelke lehet. Mindehhez még társul az is, hogy ha az aktuális trendek folytatódnak, akkor a lakosság száma a következő száz évben a kétharmadával csökkenhet, így a szigetországnak csupán 43 millió lakosa maradhat. Japán nem engedélyezi a bevándorlást, annak ellenére sem, hogy a születési ráta hasonlóan alacsony, mint Európában, így a robotok egy lehetséges alternatívát jelenthetnek.

A gépek most még csak a specifikus feladatokat tudják elvégezni, a cél azonban az, hogy az emberek életét ne csupán egyes robotok könnyítsék meg, hanem egész városok váljanak intelligenssé. Az NTU szingapúri egyetemen a jövő városát tanulmányozzák, mely projekt nem egy "okos-", hanem "fogékony városról" szól, amely reagál a lakói igényeire és nem csupán az adatokat gyűjti össze. Szingapúr ilyen szempontból kiváló tesztterület, mert a területén nagyon sok adat keletkezik. Például kiszámolhatók, hogy hol lehetnek a jövőben dugók, ha létrehoznak egy új 300 000 lakosú városrészt. E tudás birtokában a helyi vezetők megerősíthetik az infrastruktúrát és megakadályozhatják a komolyabb problémákat. De ugyanígy kiszámolható az is, hogy hol vezet majd az emberek tevékenysége akár 9 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedéshez. Amennyiben sikerül e tapasztalatokat jól hasznosítani, úgy Szingapúr sokkal élhetőbb várossá válhat.

Indiában, Kínában és - a Szaharától délre - Afrikában hatalmas agglomerációs területek alakulhatnak ki. Amíg egy európai faluban az elmúlt 40 évben csak a posta nyitvatartása változott, addig ez idő alatt egy kínai település lakossága 50 000-ről 10 millióra nőtt. A gyors népességnövekedés miatt a városok fejlődését aktívan alakítani kell, az igazi kihívást azonban az jelenti, hogy a fejlett országokban működő dolgokat az ázsiai településeken is megvalósítsanak tízszer nagyobb lakosságszám és kétszer nagyobb népsűrűség mellett.

Forrás: sg.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3182275

Jelenleg az oldalon

8
Online