A magyarországi média egyelőre ezt közölte. Igyekeznek kihangsúlyozni, hogy a görög választók most nagyon rettegnek a kialakult helyzettől, és nem akarnak kilépni az eurozónából. Mondván, hogy ezt több társadalmi felmérés is alátámasztja. Csakhogy, figyelembe véve, hogy ezeket a felméréseket mind olyan szervezetek készítették, amiknek anyagi és politikai érdeke fűződik Görögország eurozóna tagságának fenntartásához, egyáltalán nem tudható, hogy valójában mit gondolnak a görögök az euróról. Ha józan ésszel végiggondolja egy görög állampolgár, nem állhat az euró pártján, mert a görög gazdaság mélyrepülésben van az euró bevezetése óta.

Ez egy ideig nem a hétköznapokban, hanem az adósság halmozódásában jelent meg. A görög középosztály meg lehetett elégedve a viszonylag magas fizetésekkel és nyugdíjakkal, amit az állam akkor is fenntartott, mikor a gazdasági háttér ezt már nem tette lehetővé. Közben az országot szép csendben eladták, a nemzeti vagyont beváltották államadósságra. Ez a folyamat most ért el odáig, hogy már a látszatot sem tudják fenntartani, így az adósság hatása a mindennapokban is egyre láthatóbbá válik. Munkanélküliség, bedőlt hitelek, becsődölt vállalkozások. A görög nép azonnal és nagyságrendekkel hevesebben reagált egy olyan helyzetre, amit a magyar nép már hosszú ideje megalkuvóan tűr.

A kérdés csak az, hogy a görög választók összerakják-e a valós képet, vagy a hosszas butítás megtette a hatását, és azt hiszik, hogy a problémák csak néhány éve kezdődtek. Ha utóbbiról van szó, akkor valóban fordulat lehet, és előtérbe tudják hozni az IMF-szerződést erőltető pártokat. Ha tényleg azt hiszik, hogy a problémák néhány éve kezdődtek és nem az euró bevezetésekor, akkor a sötét jövőképek, a félelemkeltés megteheti a hatását. Gőzerővel megy a propaganda, ami azt a képet hivatott elültetni a görög nép gondolkodásában, hogy ha kilépnek az eurozónából, az maga a világvége.

Csakhogy egymás mellett több különböző társadalmi felmérés három különböző eredménye került nyilvánosságra (a pártpreferenciákról), és ezek közel azonos időpontban készültek. Egyik szerint a Radikális Baloldal (Syriza), másik szerint az Új Demokrácia vezet, a harmadik szerint a kettő együtt se tudna kormányt alakítani. Két lehetőség van: vagy az átlag görög választónak fogalma sincs, kire is fog szavazni június 18-án, mert a Syriza vezetőjének brüsszeli utazgatásai hiteltelenítették az utolsó lehetőséget is, vagy nincs hiteles eredmény, mert a közvélemény-kutató intézetek aktívan kiveszik a részüket a választási eredmények kívánt irányba tereléséből. Tudniillik a választók közel kétharmada arra szavaz, ami a legtámogatottabbnak és legnépszerűbbnek van megjelenítve, és többek között ez az, amiért a demokrácia nem népuralom.

Bárhogy is legyen, már az is önmagáért beszél, hogy a három különböző eredményből melyiket kommunikálják. Jelen helyzetben mindenki azt hisz, amit hinni akar, a végkifejlet pedig nemsokára megmutatja magát.

Forrás: jovonk.info

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó