Keith Alexander, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatalának volt vezetője élete leghosszabb interjúját adta.

A vezető csupán néhány héttel ezelőtt távozott a posztjáról, és most az élete legátfogóbb interjúját készítette vele az Australian Financial Review (ARF). A beszélgetésnek köszönhetően bárki bepillantást nyerhet az NSA gondolkodásmódjába. Alexander természetesen vehemensen védte a hivatal tevékenységét. A kérdésre, hogy a titkosszolgálatoknak nem kellene-e lemondaniuk a fontos titkosítási szabványok aláásásáról, azt válaszolta, hogy: "a mi feladatunk a kódok feltörése".

Szerinte megváltoztak az idők, napjainkban a titkosítási technikák már minden fajta kommunikációba integrálva vannak. "Elfogadhatatlan, hogy a titkosszolgálatok, például az NSA, ne legyenek képesek megtámadni a terroristagyanús személyek kommunikációját. Bolondság lenne azt kérni a hivataltól, hogy ne keressen biztonsági hibákat és ne törjék fel azokat a kódokat, amik az ellenségeknek segítenek az üzenetek titkosításában." Azt is hozzátette, hogy számos esetben hozzájárultak viszont a kommunikáció biztonságosabbá tételéhez, amikor a gyártókkal vagy a fejlesztőkkel megosztották a biztonsági hibákkal kapcsolatos információkat. A Wired ugyanakkor rámutatott, hogy napjainkban a titkosítási technikák feltörésekor szinte lehetetlen megkülönböztetni egymástól a barátot és az ellenséget.

Az egykori NSA-igazgató szerint Edward Snowden kiszivárogtatásai több kárt okoztak, mint hasznot. Alexander kiemelte: a sajtóorgánumok világszerte azt a képzetet keltették, hogy az NSA minden amerikai telefonbeszélgetést és e-mailt összegyűjt és elolvas. A legtöbb esetben ugyanakkor az újságok nem tesznek különbséget az úgynevezett metaadatok gyűjtése és a beszélgetések, illetve más tartalmak feljegyzése között. Kiemelte, hogy Snowden nem egy informátor, hanem egy olyan ember, aki titkos információkat lopott el. Az NSA volt első embere azzal vádolta meg a 30 éves férfit, hogy továbbra is titkos dokumentumokat szivárogtat ki, ugyanakkor ő maga egyetlen iratot sem jelentetett meg. Snowden több egymillió anyaghoz férhetett hozzá, de nem lehet tudni, hogy ezek közül valójában mennyit töltött le és továbbított a sajtónak. Az utóbbiak száma 100 000 felett lehet, szerinte az egykori NSA-alkalmazott alighanem orosz befolyás alatt áll.

A The New York Times cikke szerint április elején a hivatal jelenlegi és korábbi munkatársainak megtiltották, hogy a kiszivárgott dokumentumok kapcsán állást foglaljanak vagy ezeket az anyagokat felhasználják, az ilyen lépések ugyanis további károkat okozhatnak a nemzetbiztonságnak. Az előírást megszegőket pénzbüntetéssel sújthatják vagy eljárásra számíthatnak, emellett a biztonsági besorolásukat is elveszíthetik.

Michael Daniel, az amerikai elnök kiberbiztonsági tanácsadója egy héttel ezelőtt megerősítette azt az információt, hogy a tengerentúli titkosszolgálatok a számítógépes rendszerekben a közelmúltban felfedezett biztonsági hibákkal kapcsolatos adatokat megtartották maguknak azért, hogy kémkedési és kibertámadási célokra használhassák fel azokat. A Fehér Ház ugyanakkor visszautasította azokat a híreket, hogy már korábban tudott volna például a Heartbleed nevű biztonsági hibáról.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters