A fokozódó euróövezeti adósságválság a központi eurótagállamok megoldási erőfeszítéseiről szóló hírek ellenére is most már a valutaunió "valamilyen formájú" szétesését valószínűsíti, mégpedig "inkább előbb, semmint utóbb" - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőháza, a Capital Economics befektetőknek összeállított szerdai előrejelzésében közölte: a cég azzal számol, hogy Görögország 2012-ben távozik az euróövezetből, és 2013-ban "legalább egy" további eurótagállam követi.

A ház szerint nyilvánvaló, hogy a politikai döntéshozók mindent megtesznek a valutaunió egyben tartása végett, és még elő is állhatnak az euró jövőjének biztosítását célzó, átütő horderejű döntésekkel. Ezek között lehetnek a költségvetési unió felé tett nagyobb lépések, vagy más országok is közbeléphetnek annak megakadályozására, hogy az euróválság "globális katasztrófát" okozzon.

A Capital Economics szerint az azonban valószínűtlen, hogy Németország és a többi központi eurógazdaság valaha is hajlandó lenne a felmerült fő megoldási módszerekhez szükséges, hatalmas mértékű költségvetési átcsoportosításra, vagy ha mégis készen állnának erre, kétséges, hogy erről egyezség születhet, mielőtt a válság elérkezik a törésponthoz.

A ház közölte: "eddig is pesszimista" előrejelzéséhez képest még tovább rontotta az euróövezet gazdasági teljesítményére adott előrejelzését, és jövőre most már 1 százalékos, 2013-ban 2,5 százalékos átlagos GDP-visszaesést vár a valutaunióban. Ez összességében a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalthoz hasonló mértékű euróövezeti teljesítménycsökkenést jelentene.

A Capital Economics elemzése szerint ezzel az a probléma, hogy a költségvetési megszorító intézkedések hatástalanok gazdasági növekedés nélkül.

A ház szerint ehhez járul, hogy a magánbefektetői portfóliókban lévő szuverén görög adósságállomány javasolt 50 százalékos leírása után is változatlanul fenntarthatatlan szinten maradna a görög államadósság, ami azt valószínűsíti, hogy a görög költségvetéssel és fizetőképességgel kapcsolatos piaci félelmek tartósan fennmaradnak.

Mindemellett a megoldási terv többi eleme - köztük az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) kapacitásbővítése és valutauniós bankok tőkemegfelelési előírásainak szigorítása - "elrettentő mértékben elégtelennek tűnik" a térségi szintű pénzügyi-gazdasági instabilitás kezeléséhez.

A Capital Economics szerint azonban a "legkirívóbb" fejlemény az euróövezet jövőjével kapcsolatban az volt, amikor - még az új pénzügyi segélycsomagról szóló görög népszavazás lehetőségének felvetése után - vezető euróövezeti illetékesek nyíltan elismerték, hogy van lehetőség a valutaunió elhagyására. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök is egyenes utalást tett arra, hogy az azóta már elvetett referendum valójában a görög eurótagságról szólna.

Ez természetesen taktikázás volt, annak érdekében, hogy - népszavazás esetén - a csomag elfogadására ösztönözzék az eurótagságot egyébként többségében pártoló görög lakosságot, ám ez a beismerés "semmivé zúzta" azt a gyakran hangoztatott nézetet, hogy számos pénzügyi, technikai és jogi tényező miatt lehetetlen kilépni az euróövezetből.

A Capital Economics elemzése szerint ez önmagában is felgyorsíthatja az euró kimúlását, amennyiben a befektetők ennek nyomán nagyobb késztetést éreznek arra, hogy az euróövezet fennmaradása ellen játsszanak. Ez a folyamat egyébként a legutóbbi piaci mozgásokból megítélhetően már el is kezdődött - vélekedett a cég európai főközgazdásza, Jonathan Loynes, az elemzés szerzője.

Mindezek alapján a ház most már csak 10 százalékosra teszi annak az esélyét, hogy az euróövezet a jelenlegi összetételével teljesen azonos formában fennmarad.

A Capital Economics által kidolgozott forgatókönyvek egyike azzal számol, hogy csak Görögország távozik. A cég szerint ennek hatásai nem feltétlenül lennének "túl katasztrofálisak", különösen akkor nem, ha a bankoknak és a befektetőknek sikerül még idejében leépíteniük görögországi kitettségeiket; ez a folyamat már zajlik is.

Görögország leválasztása az euróövezetről még elő is segítheti a járványos hatások kordában tartását, és összességében egészségesebb színben tüntetheti fel a valutauniót - áll a Capital Economics elemzésében.

A ház szerint ugyanakkor lehetséges az is, hogy Olaszország távozik elsőként, ha túl nagynak bizonyul ahhoz, hogy megmenthető legyen, és ha Görögország és más kis tagállamok további pénzügyi segítséget kapnak. A Capital Economics szerint itt párhuzamot lehet vonni a 2008-2009-es amerikai bankválsággal; Görögország megfelelője ebben az esetben a megmentett Bear Sterns bankház, Olaszországé a Lehman Brothers, amelyet hagytak elbukni.

A cég szerint az euróövezet teljes szétesésének forgatókönyvében Franciaország a főszereplő. Ha ugyanis Franciaország kényszerülne távozni, az mindenképpen a valutaunió egyben tartásához fűzött remények végét is jelentené.

A Capital Economics központi forgatókönyvében azonban korlátozott felbomlás szerepel, először Görögország jövő évi távozásával, és ezt követné 2013-ban Portugália - esetleg még Írország - tagságának megszűnése.

Az euróövezet valamilyen formájú felbomlását más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - decemberre szóló havi globális előrejelzésében közölte, hogy hozzávetőleg 40 százalékosra taksálja az euróövezet "részleges összeomlásának" esélyét. Az EIU értékelése szerint az európai pénzügyi válság "gyorsan közeledik a végkifejlet felé", és már nincs messze "az átbillenési ponttól".

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3490776

Jelenleg az oldalon

8
Online