Vlagyimir Putyin elnöki dekrétumban hagyta jóvá az Oroszországi Föderáció nemzetbiztonsági stratégiájának irányelveit megfogalmazó hivatalos dokumentumot. A 2009 óta érvényben lévő előző stratégia dokumentuma a stabilitásra való törekvés, és a gazdasági fejlődés általános címszavain kívül konkrétumokat nem fogalmazott meg, ám az azt felváltó mostani elnöki rendelettel jóváhagyott jegyzék konkrét reálpolitikai célok, nevesített kockázatok és stratégiai prioritások felsorolását tartalmazza.

A fejezetek a hosszú távú nemzeti érdek megfogalmazását, az orosz nemzetstratégia célkitűzéseit, és a nemzetbiztonsági kockázatok fő tényezőinek felsorolását tartalmazzák.

Hosszú távú nemzeti érdek:

“Az Oroszországi Föderáció mint egyik vezető nagyhatalom státuszának a konszolidálása, akinek a cselekedetei a stratégiai stabilitás és kölcsönösen előnyös partnerség biztosítására irányulnak egy multipoláris világ keretében.”

Nemzetbiztonsági kockázatok:

Nacionalizmus és vallási extrémizmus ideológiájával operáló radikális szervezetek és csoportok, nemzetközi és külföldi civil szervezetek, pénzügyi és gazdasági intézmények és magánszemélyek az Oroszországi Föderáció egységének és területi integritásának megbontására irányuló tevékenysége, amely a belső politikai és társadalmi helyzet destabilizálását célozza meg, “színes forradalmak” szításával és a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékek lerombolásával.

A legitim politikai rendszerek megdöntésének gyakorlata, amely instabilitáshoz és konfliktuszónák kialakulásához vezet, egyre elterjedtebbé válik.

Az Oroszországgal szomszédos régiókat az egyre növekvő militarizáció és fegyverkezési verseny jellemzi; a terrorizmus, extrémizmus, vallásközi és interetnikai konfliktusok terjedését megkönnyítette a legitim hatalmi rendszerek színes forradalmakkal és hibrid hadviselési módokkal való megdöntésének gyakorlata. Az erő használatának szerepe a nemzetközi kapcsolatokban hangsúlyos marad. A támadó fegyverrendszerek növelésére és korszerűsítése irányuló erőfeszítések, új típusú fegyverek kifejlesztése és telepítése a nemzetközi biztonsági rendszer és a fegyver-ellenőrzési megállapodások és egyezmények intézményének gyengülését idézi elő. Az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről az ukrajnai alkotmányellenes állampuccshoz nyújtott támogatás mély szakadást idézett elő az ukrán társadalomban, és fegyveres konfliktus kirobbanásához vezetett. Az extrém-nacionalista ideológia konszolidálása, az Oroszországot ellenségként feltüntető közkép szándékos kialakítására tett erőfeszítések Ukrajnát az európai instabilitás olyan hosszú távú forrásává tették, amely közvetlenül Oroszország határai mellett helyezkedik el.

A NATO katonai potenciáljának felhalmozása és globális funkciókkal való felruházása a nemzetközi jogi normák megsértésével, a tagállamai területén folytatott katonai aktivitás fokozása, a szövetség folytatólagos terjeszkedése, katonai infrastruktúrájának az orosz határhoz való folyamatos közeledése nemzetbiztonsági fenyegetést idéz elő.

A nemzetközi szinten fellépő problémák megoldásának megközelítésében a mai napig nyilvánvalóan alkalmazott blokk-szemlélet a kihívásokra és fenyegetésekre adott válaszokat megnehezítik. Az Afrikából és a Közel-Keletről Európába irányuló migráció igazolta a NATO és EU alapokon kiépített regionális biztonsági rendszer csődjét az euroatlanti régióban.

Az Egyesült Államok biológiai fegyver laboratórium hálózatát az Oroszországgal szomszédos államok területére terjeszti ki.

A globális gazdasági struktúrában és pénzügyi rendszerben jelenlévő egyensúlyhiány, az államadósság növekedése és az energetikai piac instabilitása miatt egy általános pénzügyi és gazdasági válság bekövetkeztének kockázata még mindig magas.

A politikai tényezők növekvő befolyása a gazdasági folyamatokra, csakúgy mint egyes államok kísérletei a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, befektetési és technológiai eljárásaik saját geopolitikai céljaik érdekében történő kényszerítő használatára a nemzetközi gazdasági rendszer ellenálló képességét csökkentik.

A nemzetközi arénában a befolyási övezetekért folyó küzdelem a politikai, pénzügyi, gazdasági és információs eszközökkel bevetését is felöleli. A hírszerző szolgálatok potenciáljának kihasználása egyre aktívabb. Egy új policentrikus világrend kialakulásának folyamata globális és regionális instabilitással jár együtt. A konfliktusok eszkalálódása az egyenlőtlen globális fejlődésnek, és az országonkénti egyre nagyobb mértékben eltérő társadalmi jóléti szintek közötti különbségekből adódik az erőforrások, piaci térnyerésre és a kereskedelmi útvonalak feletti kontrollra irányuló küzdelmek mellett. Az államok közötti verseny kiterjed a társadalmi értékek és fejlődési modellek, a humán, technológiai, tudományos potenciálok területeire.

Nemzetstratégiai célkitűzések (az egyes alfejezetekben szereplő leírások a szerteágazó megfogalmazás hosszúsága miatt nem szó szerint, hanem tartalmilag összefoglalva kerülnek itt megjelenítésre):

Élelmiszer-függetlenség elérése, a mezőgazdasági szektor fejlesztésének felgyorsítása magasan képzett szakemberek bevonásával és a képzési rendszer szerkezeti hatékonyságának növelésével. Az agrárszektor központi támogatási szerkezetének hatékonyság növelése, és az illegális GMO kereskedelem teljes felszámolása. A terület abszolút prioritást élvez.

A dokumentum a védelmi és ipari szektorokat vezető szerepkörbe emeli a termelés modernizációjának érdekében folytatott gazdaságfejlesztési mechanizmus keretein belül a diverzifikált gazdasági szerkezet kifejlesztését, a nyersanyag-ellátottság terén való függetlenedést, a technológiai fejlesztésben újabb szintlépés végrehajtását, valamint az importkiváltás ésszerű mértékben történő folytatását hangsúlyozza. Emellett ugyancsak új irányelveket tartalmaz az egészségügyi ellátás, a természeti erőforrásokkal való racionális gazdálkodás és a környezetvédelem területeit illetően. Nemzeti prioritást kapott a stratégiában a szakképzés és felsőoktatás fejlesztése, a tudományos és technológiai kutatási struktúra erősítése és ezeknek a rendszereknek a termelési ciklussal való összekapcsolása.

Stabil rubelváltási ráta biztosítása, kamatcsökkentés, a pénzügyi rendszer szerkezeti és felügyeleti megerősítése, valutaforgalom szabályozásának optimalizálása és monitorozása.

Az energetikai technológiák világpiaci alkalmazásában való önállóság biztosítása, az energia és üzemanyag szektor állami ellenőrzésének hatékonyság-növelése, az energiahordozói piac stabil és szilárd forrásoldali szerepkörének megtartása.

A fegyveres konfliktusok kibontakozásának megelőzése céljából a stratégiai elrettentési potenciál és az Orosz Fegyveres Erők harckészségi minőségének szinten tartása.

Független Államok Közössége tagországokkal való kapcsolatok továbbfejlesztése kétoldalú és multilaterális megállapodások kereteinek kibővítésével. Az Abházia és Észak-Oszétia Oroszországi Föderációval való kapcsolatrendszerének mélyítését a külpolitika egyik fő irányaként határozza meg a stratégia. A Kínai Népköztársasággal való kapcsolatok a globális és regionális stabilitás kulcsfaktoraként szerepelnek. Az Indiai Köztársasággal való kapcsolatot az Oroszországi Föderáció mint kiváltságos együttműködésben meghatározó tényezőt határozza meg.

“Oroszország megerősödése a nemzetbiztonságát fenyegető körülmények hatására történik, amelynek komplex és független természete van. Az Oroszországi Föderáció független bel- és külpolitikája az Egyesült Államok és szövetségesei ellen-tevékenységét váltja ki, amelyet a nemzetközi ügyek feletti dominancia megőrzésének céljából folytatnak.”

“A NATO-Oroszországi Föderáció közötti kapcsolatokra vonatkozóan a kapcsolatok mélységét és tartalmát a NATO Oroszország legitim érdekeinek és a nemzetközi jogi normáknak a tiszteletben tartására mutatott készsége határozza meg.”

“Az Orosz Föderáció egy egyenjogú partneri kapcsolat kiépítésében érdekelt az Amerikai Egyesült Államokkal, amely a közös érdekeken alapszik, beleértve a gazdasági jellegűeket is, különös tekintettel az orosz-amerikai kapcsolatok kulcsbefolyását illetően a nemzetközi helyzet egészére.”

“Az orosz Föderáció a kölcsönösen előnyös együttműködés erősítését szorgalmazza az európai országokkal és az EU-val, és ugyanígy az európai és poszt-szovjet térségben fellépő integrációs tervek harmonizációját, amely egy kollektív, átlátható jogi kereteken létrejövő és az euro-atlanti régiót lefedő biztonságpolitikai rendszer megalkotását segíti elő.”

Ezzel a dokumentummal az Oroszországi Föderáció nemcsak egy multipoláris világrend létrehozását mint célt megfogalmazó, annak folyamatát támogató dekrétumot tett közzé legmagasabb szinten, de önmagát, mint ennek a világrendnek egyik, de nem egyetlen pólusaként meghatározva világosan lefektette és elhelyezte az általa követett bel- és külpolitikai normák jellegét és irányait ennek az új nemzetközi rendnek a kereteiben.

Forrás: hidfo.ru Kattintson ide...

Interreg CE1013 REFREsh

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen4608543

Jelenleg az oldalon

2
Online