A tudósok szerint az Egyesült Államok észak-nyugati partvidékét elpusztíthatja a víz alatti lemezek mozgása által kiváltott, régóta esedékes megarengés.

A Japán földrengést követően, a Juan de Fuca lemez mozgásának veszélyeiről készített jelentésből arra lehet következtetni, hogy a csendes-óceáni partvidék a Japánéhoz hasonló pusztítással nézne szembe egy erős földmozgás esetén. Az aggasztó következtetéseket az Oregon Egyetem Aktív Szerkezeti és Tengerfenék Feltérképező Laboratóriuma által összegyűjtött adatok alapján hozták a kutatók.

A kutatás eredményeit a „Megarengés: Hatvan perc, ami felrázta Japánt” című dokumentumfilmben foglalták össze a készítők.

A Japánt március 11-én megrázó óriási földrengés is valószínűleg egy ilyen „megarengés” volt és a kutatók most attól tartanak, hogy az Egyesült Államok partjaitól 80 kilométerre húzódó Cascadia törésvonal mentén is ilyen rengésre és cunamira kell számítani.

A törésvonalak mentén átlag 240 évente van kiemelkedően nagy, 8-as vagy annál nagyobb erősségű földrengés, a Cascadia törésvonal mentén pedig 300 éve volt az utolsó.

A megarengések a világ legnagyobb földrengései és szubdukciós zónák (a terület, ahol a kőzetlemezek egymásnak ütköznek) mentén alakulnak ki. A Kanadai Természeti Források szerint a Cascadia törésvonal közelében bekövetkezett utolsó földrengés is 9-es erősségű lehetett.

A Juan de Fuca lemez az Észak-Amerikai lemez alá szorult a Cascadia törésvonal mentén és a lemezek egyes szakaszai összeakadtak, óriási feszültséget eredményezve a lemezekben. A két lemez elszakadása egymástól óriási földrengést eredményez majd.

Chris Goldfinger professzor, az Oregon Egyetem laboratóriumának igazgatója szerint „a lemezekben egyre nő a feszültség, a törésvonal ugrásra készen áll a következő rengésre, efelől semmi kétség.”

Jeffrey Park geológus, a Yale Egyetem Bioszférikus Tudományok Intézetének igazgatója egy nemrég megjelent cikkben a következőket mondta:

„A múltból arra kell következtetnünk, hogy az elkövetkezendő tíz év során több megarengést fogunk tapasztalni, de semmi nem támasztja alá, hogy a manapság érvényes évi egy megarengés tendencia ennél tovább tartson.”

A Vancouvertől észak-Kaliforniáig érő Cascadia törésvonal 300 éve szunnyad, de a legtöbb tudós úgy gondolja, hogy egy 8-as vagy annál nagyobb erőségű rengés valószínűsége az elkövetkezendő 50 év során ma már 45%, hozzátéve, hogy egy 9-es erősségű földrengés valószínűsége csak 15%.

Egy ilyen földrengés óriási cunamit okozhat és Oregontól Washington államon keresztül egészen Vancouverig óriási pusztítást végezne. Hatását még Japánban is éreznék.

A veszély annál is inkább komoly, mivel számos észak-nyugati város az Egyesült Államokban nincs felkészülve egy ilyen természeti csapás következményeinek kezelésére.

Jelenleg is folyik az a program, ami a leginkább veszélyeztetett települések felkészülését hivatott segíteni.

A jelenleg érvényben levő szigorúbb építési szabályok érvénybelépése előtt Seattle-ben épült felhőkarcolóknak például nem sok esélye lenne egy ilyen földrengés átvészelésére és számos tengerparti települést pillanatok alatt elmosna az ár. Oregon államban például a felmérések szerint 1000 iskolaépület nem földrengés biztos, de az átépítésekkel a tervek szerint csak 2032-re végeznek.

Természetesen azt egyik szakértő sem tudja megjósolni, hogy pontosan mikor következhet be egy ilyen megarengés.

„Nem is tudjuk, hogyan mondjuk el… szóval, a jövő héten utazzanak el a városból, mert jön egy megarengés,” mondta Tom Jordan, a Dél-Kaliforniai Földrengéskutató Központ igazgatója ironikusan a Timesnak.

John McCloskey, geofizika professzor hozzátette „az a probléma a földrengések rendszeresség-alapú előrejelzésével, hogy a rengések gyakran úgy viselkednek, mint a buszjáratok: gyakran kettő-három is jön egymás után, azután egy ideig semmi.”

„A legfontosabb az, hogy megállapítsuk, milyen erősségű lehet a legnagyobb földrengés egy adott térségben és arra kell felkészülni.”

Forrás: idokjelei.hu