Az igenek győztek a török népszavazáson. Az emberek többsége alkotmánymódosítást akart. Vagyis megszűnik a kormányfői poszt és csak az elnök irányítja az országot.

A lakosság 51,4 százaléka szavazott igennel és 48,6 százalék nemmel. Vagyis a többség megszavazta az elnöki rendszert. Mostantól lényegében minden hatalom Erdogan elnök kezébe kerül. Ő nevezi ki a minisztereket, és az alkotmánybírók többségét is. Az igen pártiak szerint a reform fellendülést hoz. A nem pártiak viszont attól félnek, hogy teljhatalom jön és diktatúra.

Több városban is utcára vonultak az emberek Törökországban az éjjel. Mindkét oldal kinyilvánította a véleményét. Az Isztambulban utcára vonult emberek közül sokan lengették az igen zászlókat. De ez az ünneplés csendesebb volt, mint a korábbi évek választásai alakalmával. Izmirben négy embert vettek őrizetbe – mondta Szerémy Tamás, a közmédia ankarai tudósítója.

A tudósító kiért rá, nagy kérdés, hogyan alakul ezek után a török-európai viszony. Erdogan ugyanis kilátásba helyzete, hogy át fogja gondolni a halálbüntetés kérdését. „Ez sarokköve lesz az Európai Unió és Törökország kapcsolatának, hiszen a törökök csatlakozási tárgyalásokat folytatnak az EU-val, de ez a kérdés szakítást eredményezne” – nyilatkozta a tudósító.

Tóth Norbert nemzetközi jogász is úgy látja, viszonylag kicsi a valószínűsége annak, hogy az EU vízummentességet biztosít nyáron Törökországnak, továbbá, ha Erdogan valóban komolyan gondolja a halálbüntetést, akkor ez a két dolog együttesen azt eredményezheti, hogy augusztus környékén megbukhat az EU és Törökország közötti megállapodás.

A nemzetközi jogász arról is beszélt, hogy a török alkotmánymódosítással előidézett helyzet azt mutatja, hogy a török elnöknek valamivel több hatalma van a parlamenttel szemben, mint az Egyesült Államokban az amerikai elnöknek a kongresszussal szemben.

A bajor CSU a török uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti

A Törökországgal kezdett európai uniós csatlakozási tárgyalások leállítását sürgeti a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) az elnöki rendszerről tartott törökországi népszavazás után.

Manferd Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az “élethazugságot”, hogy Törökország az EU tagja lehet. A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

A vasárnapi referendum kiélezett eredményét tükrözte a hétfői török sajtó

A kormánypárti lapok “Törökország győzelmét” ünnepelték, az ellenzéki újságok az állítólagos választási csalást és az elnöki rendszert bírálók erejét emelték ki.

A Sabah című, legfőbb kormánypárti napilap a nép forradalmaként és a demokrácia ünnepeként értékelte az elnöki rendszer bevezetését támogató szavazatok győzelmét. Az újság Recep Tayyip Erdogan elnök és Binali Yildirim kormányfő vasárnap éjszakai beszédét idézve a 80 milliós nemzet történelmi diadaláról számolt be. “A nép az urnáknál koronázta meg a tavaly július 15-i puccskísérlettel kezdődött hősies ellenállást és új fejezetet nyitott a demokrácia történetében. Az emberek a stabilitásra, egy nagy Törökországra, az erős vezetésre mondtak igent, olyan leckét adva ezzel Európának népuralomból, amelyet az nem felejt el” – írta a Sabah.

“Nyugodt a lelkiismeretek?”

A kemalista, ellenzéki, Sözcü című napilap egy kérdést tűzött a címlapjára: “Nyugodt a lelkiismeretek?”. A kérdést a Legfőbb Választási Tanácsnak (YSK) címezte az után, hogy a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezető politikusai vasárnap késő este azzal vádolták meg a testületet, hogy az 2,5 millió – hivatali pecsét nélküli – szavazócédulát érvényesnek számolt a voksok összesítésénél, amivel megfordította a referendum kimenetelét.

A kemalista újság három fényképfelvételt is közzétett az állítólagos csalás bizonyítására. Az egyiken egy ismeretlen egy sanliurfai szavazóhelyiségben egymás után nyomja rá a szavazópecsétet a cédulák elnöki rendszert támogató “igen” feliratára. A második fényképen egy Mus tartománybeli falu kormánypárti polgármestere látható, aki a szavazókkal együtt lépve a fülkébe ellenőrizte, hogy igennel voksolnak-e. A harmadik felvételen Ankara Sincan körzetében az egyik szavazatszámláló bizottság elnöke hivatali pecsét nélküli szavazócédulákra utólag nyomja rá a pecsétet. A Sözcü hangsúlyozta, hogy a nem szavazatok győztek Törökország három legnagyobb városában: Isztambulban, Ankarában és Izmirben is.

“Nem győzelem, nem vereség”

A nagy példányszámú, Posta című lap tartózkodóan értékelte a vasárnapi eredményt: “Nem győzelem, nem vereség” – olvasható a címlapon. Az újság úgy látja: az ország vezetése “súlyos sárga lapot” kapott azzal, hogy még Antalyában, Adanában, valamint a kormánypárt “isztambuli fellegvárainak” számító Üsküdarban és Eyüpben is a nemek nyertek. A lap emlékeztetett arra, hogy a 2015 novemberében tartott, előrehozott parlamenti választásokon a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egymaga elért 49,5 százalékot, míg vasárnap az elnöki rendszer ügyét támogató nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) szavazóinak segítségével tett szert 51,4 százalékra. A Posta értelmezésében ez azt jelenti, hogy az AKP-pártiak számában visszaesés történt, a MHP-t pedig egyenesen az összeomlás veszélye fenyegeti.

“Törökországban ismét új rendszert vezetnek be”

A Hürriyet című tekintélyes napilap kiemelte: 94 évvel a Török Köztársaság megalapítása után Törökországban ismét új rendszert vezetnek be. Az újság arról is beszámolt, hogy az ország 30 nagyvárosából 17-ben a nemek, 13-ban pedig az igenek jutottak előnyhöz. A Hürriyet is arról írt, hogy az AKP-nak és a MHP-nek 2015 novemberében együttesen még 61,4 százalék volt az aránya, amely vasárnap mintegy 10 százalékkal kevesebbnek mutatkozott.

A kormányközeli Aksam napilap szerint Törökországban a nép “a bilincseitől megszabadulva átvette az irányítást”. Az újság úgy vélte, hogy Erdogan “megálljt intett” minden kívülről és belülről érkező támadásnak, köztük az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatának, amelyet Ankara a puccskísérletért tesz felelőssé, valamint a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak, akik Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytatnak. Az Aksam szerint a referendumnak az az üzenete, hogy nem az említett terrorszervezetek és az azokat támogató Európa, hanem Erdogan irányítja az országot.

“Nincs pecsét az alkotmányon”

Az ellenzéki Aydinlik ironikusan úgy fogalmazott: “nincs pecsét az alkotmányon”. Az újság kifejtette: egy 50 százalék körül elfogadott alkotmánymódosítás nem működik. A jövő nem reményteli a kormánypárt számára, a vasárnapi összesítést látva az AKP “fejjel lefelé halad”. Mivel az MHP támogatása ellenére az AKP a nagyvárosokban elvesztette a népszavazást, nem nyerhet a következő köztársaságielnök-választáson és többséghez sem juthat a parlamentben – vélte a lap.

Forrás: hirado.hu / MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó