Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában.

A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain. A két szervezet számos közös produkcióban dolgozott már együtt, illetve a Pannon Filharmonikusoknak a fővárosi kulturális intézmény megnyitása óta bérletes koncertsorozata van a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

„Zenekarunk közel 210 éve őriz és közvetít olyan értékeket, amelyek az emberiség közös kulturális örökségének jelentős, alapvető alkotórészei. Nyilván fontos minden nemzet életében olyan évfordulókat, ünnepeket kijelölni, amelyek alkalmat adnak arra, hogy bizonyos értékek, témák hangsúlyt, figyelmet kapjanak, és generációról generációra öröklődhessenek. A puszta megemlékezésen túl azonban szerencsés, ha a tárgyi és szellemi örökség felmutatása, a felhalmozott tudás ápolása és továbbadása mellett figyelmet szentelünk annak is, hogy az aktuális jelenben, a mai kihívások között valójában mit jelent ma a kultúra, annak „művelése” és ápolása. Érdemes megvizsgálni, hogyan alakul át a modernkori úgynevezett „kultúrafogyasztás”, milyen kihívások elé állít bennünket, alkotó embereket. Ezen belül különösen nehéz és izgalmas kérdés az, hogy a klasszikus zenei hagyományok mire köteleznek bennünket”  – nyilatkozta Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója.

Az emléknap kapcsán 1823-ig kell visszalépnünk az időben, ez év január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát Szatmárcsekén egy nagyobb kéziratcsomag részeként, ennek emlékére először 1989. január 22-én tartották meg a magyar kultúra napját. Nyilván mindig más hangsúlyokkal, de hosszú évek óta ezen a napon művészeti, kulturális rendezvényeket tartanak országszerte, illetve adnak át a magyar kultúrával, előzőleg pár évig az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. 1985-ben egy zongoraművész és kulturális diplomata, Fasang Árpád vetette fel az e napról való megemlékezés ötletét.

A Pannon Filharmonikusok ünnepi hangversenyét Varga Gilbert vezető karmester dirigálja, az est ünnepélyességét emeli, hogy Bogányi Tibor vezető karmester is színpadra lép, most csellóművészként köszöntheti a budapesti közönség – méghozzá egy ősbemutató kapcsán. Bánfalvi Zoltán, a zenekar koncertmestere, a Capriccio – szóló csellóra és szimfonikus zenekarra című művét Bogányi felkérésére írta 2016-ban, ennek bemutatójára kerül most sor. Magát a darabot is egyrészt éjszakánként komponálta az elfoglalt édesapa-muzsikus, másrészt kislánya éjjeli álmairól szól. A cselló hatalmas hangterjedelmét, színgazdagságát, virtuozitását és többszólamú játékmódját aknázza ki a mű, a darab stílusa neoromantikus, számos utalással a jazzre és a filmzenére, a zenekar a szólistával egyenrangú partner, annak zenei anyagát inkább kiteljesíti, mintsem kíséri. Bánfalvi darabja tehát egy nagyzenekarban aktívan dolgozó, klasszikus zenei muzsikus-szerző modern műve.

Az estet az időben visszalépve, egy Magyarországon viszonylagosan kevéssé ismert zeneszerző (egyben zongoraművész, zenepedagógus és népzenekutató), a Bartók és Kodály szellemi örökösének tartott Veress Sándor Threnos – in memoriam Bartók Béla című műve nyitja. Veress a Bartókot, Kodályt követő magyar zeneszerző-nemzedék széles látókörű, nemzetközileg is elismert képviselőjének számít, fontos tanítványa és kollégája Bartóknak és Kodálynak. 1945-ben, Bartók halála után mások mellett őt is felkérték, hogy komponáljon zeneművet az alkotó emlékére. A lassú karakterű, felettébb melankolikus zenekari darab erőteljes letargiát és elhagyottság érzetet közvetít, nem Bartókot, az örök értékű etalont szemléli, sokkal inkább a hiányát énekli meg, egy véres borzalmak közepette romba döntött Magyarországot.

Bartók Béla Divertimento című műve szerepel következőként az est műsorán, amelyet a Bázeli Kamarazenekar karmesterének felkérése készített a zenekar számára. A vonószenekarra készült mű eredetileg a concerto címet kapta volna, de Bartók végül a divertimento (szórakoztató zene) megjelölést alkalmazta, bár az elnevezés valamelyest félrevezető, hiszen a mű komolyabb mondanivalóval rendelkezik, mint a puszta szórakoztatás, ugyanakkor ez a megnevezés rokonná teszi a bécsi klasszikus kamarazenekari művekkel is. A harmadik tétel mutatja leginkább a divertimento-jelleget táncosságával, szerenádokra emlékeztető szelíd vidámságával.

Közös kulturális örökségünk másik hatalmas, örökérvényű alakja, Kodály Zoltán Galántai táncok című műve zárja a zenei programot. Kodály 1933-ban már a Psalmus hungaricus, a Székely fonó, a Háry János és a Marosszéki táncok sikerei után felkérésre komponálta ezt a művét, a Budapesti Filharmóniai Társaság fennállásának 80. évfordulójára. Kodály ekkor már világosan ismerte és terjesztette a magyar népzene és a verbunkos zene eredetének és ősiségének eltérését, és jelentős erőfeszítéseket tett, hogy magyar zeneként az autentikus magyar népzenét ismerjék a 18-19. századi prímások zenéje helyett. Ennek ellenére a Galántai táncok éppen a hajdani galántai virtuózoknak állít emléket: azon magyar zenészeknek, akik a Filharmóniai Társaság alapításának idején a maguk helyén és a maguk tudásával szolgálták a magyar zenekultúra ügyét.

Az előadás a Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója. A díjmentes ünnepi hangverseny a Müpa honlapján, YouTube-csatornáján, valamint a PFZ honlapján és  YouTube-csatornáján érhető majd el egyszeri alkalommal, 19.30 órai kezdettel.

Forrás: Pannon Filharmonikusok