http://komlomedia.hu/fotokiallitas/11-komlo/2810-a-varoshazi-pofon-hattere-a-masik-oldal-nyilatkozata#sigProId4161d1d8f3
A múlt heti komlói közmeghallgatáson történt sajnálatos incidens kapcsán Kollár Tibor is fontosnak érezte, hogy tisztázza a mögötte meghúzódó konfliktus részleteit. A valós tények pedig számos ponton ellentmondanak a városi önkormányzat által tett nyilatkozatoknak.
Az alábbiakban olvashatják a polgármester nyilatkozatát és Kollár Tibor arra adott kiegészítését, melyet szerkesztőségünkhöz juttatott el.
Polics József: Polgármesterként és országgyűlési képviselőként számos volt bányász keresett meg a problémájával. Köztük Kollár Tibor is, akinek az ügyében személyesen is intézkedtem.
Kollár Tibor: Sajnálatos módon sem az intézkedés tényéről, sem annak eredményéről nem értesültem mindez ideig.
P.J.: Amint az köztudott, 2012. január 1-től megváltozott a rokkantnyugdíjak törvényi szabályozása.
K.T.: Ez a lényeg szépítgetése. A valóság az, hogy a törvényhozás, benne Polics Józseffel olyan törvényt szavazott meg, ami a jogerős tb határozatok, és a jogerős bírósági ítéletek anyagi jogerejét semmibe veszi.
P.J.: Egész pontosan a 2011. évi CXCI. törvény rendelkezett arról, hogy az év első napjától kezdve azok a rokkantsági nyugdíjasok, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, ezentúl rehabilitációs ellátás néven kapják a járandóságukat.
K.T.: A jogerős tb határozatok, és a jogerős ítéletek viszont rokkantsági nyugdíj fizetését írják elő. Ezek teljesítésére az államnak közjogi kötelezettsége van. A jogerőt nemcsak az állampolgárnak, hanem a törvényhozásnak is tiszteletben kell tartani. Egy fizetési kötelezettség jogcímét a kötelezett a jogosult hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg.
P.J.: Ennek az összege változatlan maradt.
K.T.: Ha az maradt volna, nem is lenne túl nagy a probléma. De csak addig marad biztosan változatlan, amíg a felülvizsgálatra jelentkezetteknél el nem végzik a felülvizsgálatot, illetve plusz még két hónapig.
P.J.: Emellett a törvény tartalmazta azt is, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött rokkantaknak 2012. március 31-ig nyilatkozniuk kell arról, hogy továbbra is kapni szeretnék-e az eddigi ellátásukat,
K.T.: (Én pontosan ezt igényeltem, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultságomat tartsák tiszteletben. A visszaküldött nyilatkozatra is ezt írtam rá.)
P.J.: vagy képesek és akarnak részt venni egy rehabilitációs programban, amelynek célja a munkaképesség helyreállítása. Előbbi esetben egy úgynevezett komplex felülvizsgálaton kell megjelenniük rokkantsági foktól függetlenül, amelynek célja a tényleges egészségkárosodás megállapítása.
K.T.: Az már korábban is kiderült, hogy Polics úr, úgy szavazta meg a törvényt, hogy azt nem igazán ismerte. Megdöbbentő, hogy több mint egy év elteltével sem sikerült neki megismernie az általa is megszavazott törvényt, de legalább annak lényegét. Annak ellenére sem, hogy bányászok érdekvédelme egy éve ostromolja, a kialakult egzisztenciális vészhelyzetek miatt. Ugyanis a komplex felülvizsgálaton nem azoknak „kell” megjelenniük, akik továbbra is kapni szeretnék az eddigi ellátásukat, hanem azoknak akik képesek és akarnak részt venni egy rehabilitációs programban, amelynek célja a munkaképesség helyreállítása.
A „törvény” 33.§ (2)bekezdés c) pontja szerint
c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,
P.J.: A rendelkezés célja természetesen nem a munkaképtelenek munkára kényszerítése, hanem a rendszerben levő potyautasok kiszűrése.
K.T.: A munkaképesség 2/3-át elvesztett, adott esetben nem rehabilitálható minősítésű rokkantakkal mi a helyzet? Ők kényszeríthetőek? Büntetésből megfosztható a megszerzett nyugdíjjogosultságától az, aki az esetlegesen megmaradt töredék munkaképességét nem kívánja áruba bocsájtani a jelenlegi munkaerőpiacon? Mert például meg szeretné őrizni a csekély megmaradt egészségét, vagy lelassítani állapotromlását, vagy szeretné elkerülni, hogy újabb üzemi baleset, és az azzal járó tortúrák érjék. Stb. Tudtommal a kényszermunkát tiltja a nemzetközi jog, és ez nem csak a teljesen munkaképtelenekre vonatkozik, hanem még teljesen egészséges emberekre is. A felülvizsgálat pedig éppen arra nem alkalmas, amire a hivatalos kommunikáció szerint hivatott lenne. Nevezetesen annak megállapítására, hogy kiszűrje, hogy a korábbi minősítési szabályok szerint rokkanttá nyilvánítottak közül kik kapták indokolatlanul a rokkantsági nyugdíjat, mivel nem egyforma a korábbi és a jelenlegi mérce. Ugyanazon betegségekre lényegesen kevesebb százalékokat adnak. Ráadásul egy fikciós megállapítással („rehabilitálható”) a korábbi rokkantsági nyugdíjának töredékére csökkenthető a járandósága. És ez a csalás, az állam részéről. A már bekövetkezett biztosítási esemény után a feltételeket megváltoztatni. Mint egy árvíz után a már bekövetkezett káreseményre vonatkoztatva változtatni a biztosítási feltételeken, hogy ne kelljen a biztosítónak fizetni, vagy nem annyit, mint az eredeti feltételek szerint.
P.J.: Kollár Tibortól azonban nem ez a testület vonta meg a nyugdíját.
K.T.: Mindössze a testület vezetője megszavazta azt a törvényt, ami értelmezhető akképpen, hogy jogerős végleges tb határozatokat, és jogerős bírósági ítéleteket semmibe kell vagy lehet venni.
P.J.: Ő ugyanis nem adott le határidőre a jogszabályi feltételeknek megfelelő – vagyis egyértelműen kitöltött és aláírt – nyilatkozatot, ezért 2012. május 1-ével lényegében automatikusan megszűnt a rehabilitációs ellátása anélkül, hogy a felülvizsgálatra sor kerülhetett volna.
K.T.: Egyfelől, a jogszabály a nyilatkozattételre nem írt elő alaki kötöttséget, másfelől leadtam a nyilatkozatot, csak kiegészítettem, az én jogos érdekeimnek megfelelően. A véglegesített baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultságom tiszteletben tartását igényeltem. A komplex felülvizsgálat kérésének lehetőségét a legtöbb rokkant nem önként, hanem a törvénybe burkolt súlyos egzisztenciális fenyegetés hatására választotta.
P.J.: Egyszer még március végén átvette azt a levelet, amelyben a nyugdíjfolyósító tájékoztatja a szükséges teendőkről és a lehetséges következményekről.
K.T.: Arról értesítettek, hogy „rehabilitációs ellátásom” megszűnik. Amit én soha nem is igényeltem, csak ezt próbálták rám kényszeríteni a nyugdíjam helyett. A jogerős nyugdíjhatározatom (amit nem helyeztek hatályon kívül) alapján járó baleseti rokkantsági nyugdíjam fizetését 10 hónapja nem teljesítik, sőt a nyugdíjjogosultságom fennállásáról, vagy esetleges megszüntetéséről sem hajlandó nyilatkozni a nyugdíjbiztosító.
P.J.: Nyilatkozat hiányába a hatóság megszüntette Kollár úr ellátását.
K.T.: (Ismétlem, nyilatkozat volt, csak az én valós szándékomat, és érdekemet tükrözte.)
P.J.: A döntés ellen ő később fellebbezett, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság helyben hagyta az elsőfokú döntést. A jogvita ezután a bíróságon folytatódott.
Fontos leszögezni, hogy Kollár Tibor a járadékát nem az egészségi állapotával vagy a munkaképességével összefüggésben veszítette el, hanem kizárólag azért, mert nem tett eleget törvényben előírt kötelezettségének, amelynek várható következményével maga is tisztában volt.
K.T.: Fontos leszögezni, hogy Kollár Tibor, nem járadékra, hanem véglegesített baleseti rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. Fontos leszögezni, a törvény által használt „kérheti” kifejezés a magyar nyelvben nem azonos a kötelezettséggel. Fontos leszögezni, hogy Kollár Tibor, nem volt tisztában a várható következményekkel, de nem is lehetett, hiszen a „törvény” a jogerős nyugdíj megállapító határozatokat, jogerős bírósági ítéleteket sem hatályon kívül nem helyezte(ezt éppen Polics úr is elismerte 2012. szeptember 21.-én sok tanú jelenlétében), sem érvényességükről nem vesz tudomást. Éppen a következmények tisztázása érdekében próbálta meg kideríteni, hogy elveszíti-e rokkantsági nyugdíjjogosultságát, ha nem kéri a „komplex felülvizsgálatot? Érdemi választ nem kapott erre a kérdésére.
P.J.: Amennyiben kérte volna az egészségügyi felülvizsgálatát, akkor összesen egy alkalommal kellett volna megjelennie a kijelölt bizottság előtt. Kollár úr ugyanis jogerős bírósági ítélettel rendelkezik arról, hogy egészségkárosodása végleges és visszafordíthatatlan. A felülvizsgálat során ezért az ítéletben foglaltak kerültek volna az orvosi szakvéleménybe és ezek alapján élete végéig folyósították volna részére a járadékát.
K.T.: A jogerős véglegesítő határozat nem „járadékra”, hanem baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot tartalmaz. A nyugdíj tulajdoni védelmet élvez, míg a tévesen „járadéknak” megnevezett rokkantsági ellátás nem.
P.J.: Utóbbira egyébként még mindig van lehetősége, csupán annyit kell tennie, hogy kérvényezi az egészségi állapota komplex felülvizsgálatát. Így megjelenhet a bizottság előtt, amely szinte bizonyosan a fentieket fogja megállapítani.
Tény viszont, hogy az ellátása több mint fél évre megszakadt. Ezért nem a korábbi összeget kaphatná továbbra is, hanem a nyugdíjfolyósító a jelenlegi szabályok szerint újraszámolja a járadékát. Pont úgy, mintha most állapítanák meg az egészségkárosodását.
Az írás a Komló Város honlapján megjelent közlemény alapján született, melyet Polics József polgármester juttatott el a honlaphoz, melyben a február végi nyilvános közmeghallgatáson történtek hátteréről kívánta tájékoztatni a nyilvánosságot.
A közlemény itt olvasható: Kattintson ide...
A közmeghallgatásról készült videó összefoglalónk itt tekinthető meg: Kattintson ide...