http://komlomedia.hu/fotokiallitas/13-iq100/10059-nem-kizart-hogy-a-holdon-valamikor-elet-lehetett#sigProIdd699ad6eb8
A Londoni Egyetem kutatói szerint két olyan alkalom is volt, amikor az égitest felszíne legalább átmenetileg élhető lehetett az egyszerű életformák számára.
Valójában két olyan időablak van, amikor lakható lehetett volna a Hold - állítja az Astrobiology című szaklapban megjelent tanulmányában Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem asztrobiológusa.
Munkatársával, Ian Crawforddal, a Londoni Egyetem kutatójával úgy vélik, a Hold felszínén uralkodó körülmények alkalmasak voltak egyszerű életformák kialakulásának támogatására azután, hogy a Hold négymilliárd évvel ezelőtt törmelékből kialakult, és még egyszer 3,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Hold vulkanikus aktivitása elérte csúcsát.
A Hold mindkét időszakban nagy mennyiségben lövellt ki magából nagyon magas hőmérsékletű, illékony gázokat, vízgőzt. Schulze-Makuch és Crawford szerint ennek a gázkilökésnek a hatására folyékony víztócsák alakultak ki a felszínen, és egy elég sűrű atmoszféra, amely képes volt megtartani őket évmilliókon át - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
"Ha folyékony víz és jelentős légkör jellemezte a korai Holdat hosszú időn keresztül, úgy véljük, hogy a Hold legalább átmenetileg lakható lehetett" - fejtette ki Schulze-Makuch.
A szakértők munkájukat korábbi űrmissziók eredményeire, valamint holdkövek és a Holdról hozott talajminták elemzésére alapozva készítették el. A minták azt bizonyítják, hogy a Hold nem olyan száraz, mint azt korábban vélték.
2009-ben és 2010-ben egy nemzetközi kutatócsoport több millió tonna vízjeget fedezett fel a Holdon. Ráadásul bizonyítékot találtak arra, hogy nagy mennyiségű víz található a Hold köpenyében, amelyről úgy hitték, hogy a Hold formálódásának korai szakaszában került oda.
A korai Holdat valószínűleg megvédte egy mágneses mező, amely a halálos napszéltől is megvédhette volna az életformákat.
Schulze-Makuch szerint a Holdon az élet - ha volt egyáltalán - ugyanonnan is eredhetett, ahonnan a Földön, de sokkal valószínűbb, hogy egy meteorittal érkezett a felszínére.
A földi életre utaló legkorábbi bizonyítékok fosszílizálódott cianobaktériumok, amelyek 3,5-3,8 milliárd évesek. Ezen időszak alatt a Naprendszert gyakori és heves meteroitbecsapódások jellemezték. Elképzelhető, hogy egyszerű organizmusokat, például cianobaktériumokat tartalmazó meteoritok szakadtak le a Föld felszínéről és landoltak a Holdon.
"Nagyon úgy néz ki, hogy a Hold lakható volt ebben az időszakban. Valószínűleg mikrobák éltek a Holdon lévő víztócsákban, amíg a felszín szárazzá és halottá nem vált" - mondta el Schulze-Makuch. A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy az elméletek alátámasztására "agresszív", a Hold felfedezésére irányuló jövőbeli programokra van szükség.
Forrás: hvg.hu / MTI / phys.org / liebertpub.com