A valaha felfedezett legfényesebb galaxis nem egy, nem két, de egyszerre három kisebb szomszédját szipolyozza egy 2018. november 15-én megjelent tanulmány szerint, amelynek szerzői a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) munkatársai. A tanulmány arra is rámutat, hogy a kisebb galaxisoktól elszívott anyag összetétele kapcsolatban állhat a galaxis fényességével.

A galaxist 2015-ben fedezték fel a NASA WISE űrtávcsövével, és a WISE J224607.55-052634.9 jelölést kapta. Bár korántsem a legnagyobb galaxis, amit ismerünk, fényessége azonban a Nap fényességének 350 milliárdszorosa. Ha mindegyik galaxis egyenlő távolságra lenne tőlünk, akkor a WISE J224607.55-052634.9 (rövidített elnevezéssel W2246-0526) lenne a legfényesebb közülük. Az Európai Déli Obszervatórium chilei ALMA távcsőrendszerével végzett megfigyelések három különböző anyagsávot mutattak ki, amelyek a W2246-0526-ba tartanak. Az anyagsávok annyi anyagot tartalmaznak, mint maguk a kisebb galaxisok, és egyelőre rejtély, hogy el tudják-e majd kerülni a végzetüket, vagy teljesen beleolvadnak majd fényes szomszédjukba.

A W2246-0526 fényességének jelentős része nem a csillagaiból származik, hanem abból a forró, gázokból és porból álló felhőből, amely a középpontja körül található. A felhő szívében egy szupernehéz fekete lyuk helyezkedik el, amelynek tömege négymilliárdszorosa a Napénak. A fekete lyuk hatalmas gravitációs erejének hatására az anyag nagy sebességgel zuhan belé, többmillió fokos hőmérsékletre melegszik fel, és ennek hatására fényesen ragyog. Azokat a galaxisokat, amelyek ilyen fényes, fekete lyukak által fűtött struktúrákat tartalmaznak, kvazároknak hívjuk.

Ahogy egy hagyományos motor esetében, úgy a W2246-0526 jelű galaxis hatalmas teljesítményéhez is nagy mértékű üzemanyag-bevitel szükséges. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy a gáz és por csillagokat alkot, valamint táplálja a központi fekete lyuk körüli felhőt. A most megjelent tanulmány szerint a galaxis kisebb szomszédaitól begyűjtött anyag mennyisége elegendő ahhoz, hogy pótolja a központban elnyelődő anyagot, így a galaxis rendkívüli fényessége fennmaradhat.

A galaxisok kannibalizmusa nem ismeretlen jelenség. Csillagászok már korábban is figyeltek meg olyan galaxisokat, amelyek összeolvadtak a szomszédaikkal. Ilyen például az a galaxispár, amely Egér-galaxisokként ismert. A W2246-0526 azonban a legtávolabbi galaxis, amiről ezidáig bebizonyosodott, hogy több forrásból is olvaszt be anyagot. Fénye 12,4 milliárd év alatt ér el hozzánk, így egy nagyon régi korban figyelhetjük meg, abban az időszakban, amikor az Univerzum tizedannyi idős volt, mint most. Ebből a távolságból a W2246-0526-ba olvadó anyagáramok nagyon nehezen észlelhetők. A tanulmány az ALMA távcsőrendszer 40 darab 12 méteres antennájának 2,5 órás megfigyelési adataira támaszkodik.

„A korábbi adatokból már tudtuk, hogy három galaxisról van szó, de nem volt bizonyíték arra, hogy interakció zajlik a három szomszéd és a központi forrás között.” – mondta Tanio Diaz-Santos, a tanulmány vezető szerzője, majd hozzátette, hogy bár nem a kannibalizmus nyomait keresték, az adatok alapján ez teljesen egyértelmű. „Ez a galaxis egyedülálló lehet a maga nemében, mivel közel kétszer olyan fényes, mint a WISE által talált többi galaxis, és az Univerzum történetének egy korai szakaszában alakult ki.” – mondta Peter Eisenhardt, a tanulmány társszerzője. „Sok ehhez hasonló galaxist találtunk a WISE-al: távoliak, porosak, és több ezerszer fényesebbek egy átlagos galaxisnál. A W2246-0526 azt mutathatja meg, hogy mi történik a galaxisok és kvazárok fejlődésének egy kulcsfontosságú szakaszában.”

Forrás: csillagaszat.hu / nasa.gov