A kenguru ősei az eddig véltnél 10 millió évvel korábban váltottak ugró járásmódra - derítették ki kutatók újonnan felfedezett 20 millió éves fosszíliák alapján.

Mielőtt a kenguru ősei ugrálni kezdtek volna, fákon kapaszkodva gyümölcsöket szedve éltek egy jóval csapadékosabb és bujább növényzetű Ausztráliában.   

A kutatók eddig úgy vélték, hogy az ugró járásmódra 10 millió éve váltottak át, az után, hogy drámai klimatikus változások mentek végbe Ausztrália területén. A füves területek és sivatagok elterjedése vezetett az ugrómozgás evolúciójához, a járásmódra azért volt szükségük, hogy gyorsan tegyenek meg nagy távolságokat egyik élelmiszerforrástól a másikig - olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján.   

Queensland északnyugati szövetségi államban lévő Riversleighben talált ritka kengurucsont-fosszíliák elemzésekor a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői megállapították, hogy a világ egyik legősibb kengurumaradványaira leltek. Hogy kiderítsék, miként mozgott az ősi kenguru, Benjamin Kear, a svédországi Uppsalai Egyetem kutatója és társai elemezték a fosszilis ujj- és bokacsontok alakját és méretét. A kapott adatokból becsülték meg állat az mozgástartományát, amelyet összevetetettek a ma élő kengurukéval. Hasonlóságokat találtak a modern fajokkal, amelyek képesek ugrálni és fára mászni. Ez a kihalt ős, amelynek még nem adtak nevet, számos módon képes volt mozogni: ugrált, mászott és sétált - írták tanulmányukban a kutatók.  

Eredményük mintegy 10 millió évvel korábbra teszi az ugró járásmód eredetét a korábban feltételezettnél. A szakemberek úgy vélik, hogy a 10 millió éve Ausztrália területén végbement klimatikus változások egyszerűen csak ideális feltételeket biztosíthattak az ugró állatoknak a boldoguláshoz.

Forrás: MTI