http://komlomedia.hu/fotokiallitas/13-iq100/12261-megtalaltak-az-eddig-ismert-legregibb-megkovult-belszakaszt#sigProId013f280cfe
Megtalálták az eddig ismert legrégibb, 550 millió éves megkövült bélszakaszt a nevadai sivatagban.
A tudósok szerint a fosszíliák fontos információkkal szolgálhatnak az állatvilág történetének legkorábbi szakaszáról - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Több mint félmilliárd éve a földi életet olyan egyszerű tengeri organizmusok jelentették, amelyeknek mása a mai vizekben nem található meg. Mintegy 450 millió évvel ezelőtt azonban látványos változások kezdődtek az egyszerű állatok világában. Megjelentek sok ma is élő állatcsalád ősei, egyebek mellett a primitív rákok és férgek.
A Missouri Egyetem kutatócsoportja Jim Schiffbauer vezetésével cső alakú kövületeket vizsgált meg, tanulmányukat a Nature Communications aktuális száma közölte.
"Ezek a fosszíliák nemcsak a legrégibb bélszakaszt rejtik, hanem abban is segítenek, hogy meghatározzuk ennek a fontos kövületcsoportnak az evolúciós helyét" - mondta Schiffbauer, a Missouri Egyetem geológusa, az egyetem röntgen-mikroanalízis központjának igazgatója.
A kövületek a cloudinidák családjába tartoznak, amely az ediakara földtörténeti időszak utolsó 10-15 millió évében élt, vagyis az úgynevezett kambriumi robbanást közvetlenül megelőző időszakban. A kambriumi robbanás mintegy 10 millió éves időszakában (530 millió évvel ezelőttől kezdve) földtörténeti szempontból "hirtelen" jelentek meg a kövületekben sok mai állat ősei.
"A vizsgált struktúrákról az elemzés után kijelenthetjük, hogy anatómiai felépítésük inkább hasonlít a férgekére, mint a korallokéra" - tette hozzá.
A kutatók az egyetem röntgen-mikroanalízis berendezésének segítségével, mikro-CT-képalkotással elkészítették a kövület egyedülálló, háromdimenziós képét. Ezzel a technikával láthatóvá vált, mi van a fosszilis struktúra belsejében.
"CT-képalkotással gyorsan értékelni tudjuk, milyen belső jellemzői vannak a fosszíliának anélkül, hogy kárt tennénk benne" - mondta el Tara Selly geológus, a tanulmány társszerzője.
Forrás: MTI / phys.org