Az elemi részecske sokkal nagyobb tömegű a vártnál a legfrissebb mérések szerint, ami komoly gond a sztenderd modell szempontjából.

Egy több száz kutatóból álló tudományos együttműködés keretében precíz mérések készültek a W-bozonról, a magi erőket közvetítő elemi részecskéről. Az eredmények nagy meglepetést jelentenek, ugyanis a részecske sokkal nehezebb annál, mint amit az univerzumot jellemző alapvető kölcsönhatásokat összefogó részecskefizikai sztenderd modell alapján jósoltak.

Az új tömegértéket 10 év kísérletei alapján állapították meg 400 kutató és 54 intézmény közreműködésével. Az adatokat a Fermilab chicagói Tevatron gyorsítójában mérték a 4500 tonnás CDF-II detektor segítségével. A W-bozon tömege 80,433 +/- 9 MeV/c^2 a korábbi méréseknél kétszer pontosabb új mérések alapján. A W-bozon így durván 80-szor nehezebb a protonnál.

A kutatókat őszintén meglepte az eredmény, saját bevallásuk szerint annyira a pontos végrehajtásra koncentráltak, hogy amikor végre konkrét számadataik voltak, teljesen ledöbbentek. Ahogy már említettük, a W-bozon a magi erők közvetítőrészecskéje, azon erőké, amelyek a radioaktív bomlás egyik típusában és a csillagokban zajló magfúzióban játszanak szerepet.

Az új tömegadat ugyanakkor nem jelenti azt, hogy teljesen félreértettük ezeket a folyamatokat, mindössze arról van szó, hogy még mindig nem tudunk mindent ezekről a rendszerekről, hangsúlyozzák a szakértők. A sztenderd modell továbbra is a legjobb eszközünk a részecskefizika leírására, ugyanakkor tudjuk, nem tökéletes, és pontosan ilyen adatok kellenek ahhoz, hogy tökéletesíteni lehessen, teszik hozzá.

A csapat protonok és antiprotonok ütközésében létrejött W-bozonokat vizsgált, összesen 4 milliószor, és a kapott tömegadat 7 szórásnyival tér el a jóslatoktól. Annak az esélye, hogy ez az eredmény statisztikai hiba legyen 1 az egymilliárdhoz a kutatók szerint. A méréseket egyébként vakosítva végezték a szakértők, hogy biztosan ne befolyásoljanak senkit az elvárásai a munka közben.

A W-bozonok tömegét más kísérletek keretében is vizsgálják, amelyek eredményei még nem nyilvánosak. Ilyenek többek közt a CERN Nagy Hadronütköztetőjének Atlas és CMS detektorának kísérletei. Így bár a Tevatron 2011-ben befejezte működését, bőven lesz lehetőség a mérések ellenőrzésére.

Forrás: ipon.hu / science.org / fnal.gov