http://komlomedia.hu/fotokiallitas/13-iq100/2647-a-megapoliszok-megvaltoztatjak-a-bolygo-eghajlatat#sigProId3ae5c3643a
A tudósok kiszámolták, hogy a Föld északi féltekéjén található városok átlaghőmérséklete évente egy Celsius fokkal emelkedik. A szakértők úgy vélik, hogy a megapoliszok változó éghajlata veszélyes lehet a városlakókra.
Az amerikai Scripps Oceanográfiai Intézet kutatói megállapították, hogy hogyan hat egy úgynevezett hősziget (urban heat island) a környezetre. A nagyvárosokban a levegő felmelegszik az iparvállalatok és az autók miatt. Az üvegből és betonból készült épületek nagyon lassan hűlnek le, amely következtében antropogén hőt felhalmozó zónák jönnek létre. A légáramlatok több ezer kilométerre viszik ezeket. A környezet számára azonban nem maga a hő jelent veszélyt, hanem az, ami vele együtt felszáll az atmoszférába – állítja Alekszej Jablokov, ismert környezetvédő:
Nem csak a hőmérséklet-változásról van szó. A nagy épületek megváltoztatják a légáramlatokat. A szél másképpen fúj a városokban. Előfordulhatnak nagy szélviharok. Ez hozzájárul a porszennyezéshez. Az ultra kicsi részecskék, egy mikronnál is kisebbek, könnyen bejutnak a szervezetbe és megbetegedéseket okoznak.
Emellett a légszennyezés mértéke nehézfémekkel és veszélyes anyagokkal nagyban függ a város elrendezésétől. Ha a metropolisz túl sűrűn van beépítve és nem járja át a szél, akkor nagyon erősen légszennyezett zónák jöhetnek létre. Ilyenek vannak például az orosz fővárosban – jegyezte meg Alekszander Puzanov, a «Városgazdasági Intézet» Alapítvány vezérigazgatója:
Különböző időpontokban ez a hő megreked, és olyankor megnő a szennyezettség koncentrációja. A legveszélyesebb pedig a meleg és a hideg váltakozása. Ez az alföldi városokat érinti. Moszkvában például vannak olyan területek, amelyeket dombok vesznek körül. Ott a hideg levegő hosszabb ideig megrekedhet az összes káros anyaggal együtt.
A nagyvárosok kétségtelenül kárt okoznak az elővárosok ökológiájában. Azonban ez a károkozás minimalizálható. Ehhez elegendő szennyvíztisztító telepeket építeni. Az esztelen erdőirtásnál nincs veszélyesebb – vélekedik Igor Skradjuk, a Természetvédelmi Központ szakértője:
Például a mai Irak 8000 évvel ezelőtt termékeny terület volt, ahol az ember először sajátította el a földművelést. Most pedig ott sivatag van. Igaz kevés város volt ott. Nem a település mérete számít igazán, hanem az a fontos, hogy az emberek ne pusztítsanak el mindent maguk körül a saját kényelmük érdekében.
Az amerikai tudósok és az «Oroszország Hangja» szakértői is megerősítik, hogy a városok valóban felmelegítik a bolygót. Azonban az antropogén hő egyelőre csupán a városlakók egészségére jelent veszélyt. Ha viszont a nagyvárosok tovább fognak növekedni, a természeti erőforrásokat pedig esztelenül fogják felhasználni, akkor a globális környezeti katasztrófa elkerülhetetlen lesz.
Forrás: ruvr.ru