Meglepően nagyszámú rákhoz köthető mutációt tartalmazhat az egészséges bőr is, állapította meg egy tanulmány. A felfedezés rávilágít a sejtek rákosodásához vezető első lépésekre, és felértékeli a normál szövetek elemzésének fontosságát a megelőzésben. A Science-ben publikált tanulmány szerint a normális arcbőr több ezer mutációt hordoz, amit elsősorban a napfény idéz elő. Valójában az egészséges, még nem rákos bőrsejtek 25 százaléka hordoz legalább egy rákkal kapcsolatos mutációt. Négy pácienstől vett 234 biopszia mélyreható genetikai elemzései 3.760 mutációt tártak fel, négyzetcentiméterenként több mint 100 rákhoz köthető mutációval, melyek olyan sejthalmazokat, úgynevezett klónokat alkottak, amik a normális klónok kétszeresére nőttek, de egyik sem vált rákossá.

"Ezzel a technikával bepillanthatunk a sejtek rákossá válásához vezető első lépésbe" - magyarázta dr. Peter Campbell, a Wellcome Trust Sanger Intézet kutatója, a tanulmány társszerzője. "Az első rákhoz kapcsolódó mutációk egyfajta lökést adnak a sejteknek a szomszédjaikhoz képest. Ez növekedéshez vezet, megnövelve a következő mutációra váró sejtek halmazát, ami tovább viszi a folyamatot. Már a normális bőrben is találkozhatunk több sejttel, melyek két-három ilyen lépést is megtettek a rák kialakulása felé. Hány lépésre van szükség, hogy teljesen elrákosodjanak? Talán ötre, talán tízre, ezt még nem tudjuk"

A megfigyelt mutációk a bőrrák leggyakoribb és legkezelhetőbb formáját, a bőreredetű laphámsejtes carcinoma sémáit látszanak követni, nem a melanomáét, ami ritkább, ugyanakkor akár végzetes válfaja a bőrráknak. "A mutációk száma nagyon magas, de szinte biztos, hogy a klónok egyike sem fejlődött bőrrákká" - magyarázta dr. Inigo Matincirena, a tanulmány elsőszámú szerzője, ugyancsak a Sanger Intézet munkatársa. "Mivel a bőrrák annyira gyakori a lakosság körében, logikus, hogy az egyének nagy számban hordoznak mutációkat. Amit most felfedeztünk, az a jéghegy mindeddig rejtve maradt alja, nem csupán az a viszonylag kis szám, ami áttörve a víz színén, rákká alakul."

A kutatásban felhasznált bőrmintákat 55 és 73 éves kor közötti emberektől vették, akik a szemhéjnál található, a látást már zavaró többlet bőr eltávolításával járó rutin műtéteken estek át. A mutációk minden egyén esetében az idővel halmozódtak fel, a szemhéjat érő napfény hatására. A kutatók becslése szerint a napnak kitett bőr szinte minden egyes nap begyűjt egy új mutációt génállományába. "Meg kell védenünk bőrünket a napvédő szerekkel, tartózkodnunk kell a déli órák napsütésétől, és amennyire lehet, fedjük el bőrünket a sugárzás elől. Ezek az óvintézkedések az élet minden szakaszában, de különösen gyermekkorban fontosak, amikor még javában tart a bőrképződés, valamint az időseknél is, akik már jókora mutáció állományt halmoztak fel" - tette hozzá dr. Phil Jones, a Cambridge Egyetem szakértője.

Az eredmények jól példázzák, hogy a még normális szövetek tanulmányozása is milyen potenciált rejt magában a rák eredetének megismeréséhez. A Sanger Intézet daganatos megbetegedésekkel foglalkozó csoportja tovább halad ezen az úton, nagyobb számú, és szélesebb körű minták alkalmazásával, hogy feltérképezzék, hogyan alakulnak át az egészséges sejtek rákosakká.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...