http://komlomedia.hu/fotokiallitas/13-iq100/5837-kodbol-fakasztanak-ivovizet-marokkoban#sigProId04147cfc2d
Ködből fakasztanak ivóvizet egy nagyszabású program keretében Marokkóban, ahol az ország délnyugati hegyvidékes térségében megalkották a világ legnagyobb "ködbegyűjtő és vízelosztó rendszerét" a falvak ivóvízellátásnak biztosítására.
Mintegy 600 négyzetméter összfelületű ködhálót húztak fel az Antiatlasz-hegységben 1225 méter magasan 2012 őszétől. A 40 finoman szőtt panel összegyűjti a térségben lecsapódó párát és a kiépített csővezetékrendszerbe továbbítja, amely a völgyben lévő falvakat látja el ivóvízzel.
A rendszerben nemcsak a ködből lecsapódó víz van, összekeverik azt a térségbeli fúrt kutakból származó vízzel.
Az öt berber közösség már élvezi a "ködaratás" eredményét, amelynek technikáját két évtizede fejlesztették ki Chilében, és azóta Perutól Namíbián át Dél-Afrikáig elterjedt. A rendszert Marokkóban a víz világnapján, március 22-én nyitották meg, és azóta 92 háztartás, mintegy 400 ember élvezheti otthonában az ivóvízellátást.
Aissza Derhem, a térségbeli fejlesztési, oktatási és kulturális szervezet (DHS) elnöke 20 éve hallott először a Latin-Amerikában megvalósított, ködből ivóvizet programról, és felismerte azt, hogy a helyi klíma nagyon hasonló az Andok hegységéhez.
A DHS összefogott a Fog Quest nevű kanadai alapítvánnyal, amelynek önkéntesei számos fejlődő országban próbálják elterjeszteni a technológiát. Észak-Afrika első ilyen projektje Marokkóban a technológia mintegy tíz éven át tartó csiszolása nyomán valósult meg.
Marokkóban gyakran van köd három jelenség miatt: az Azori-szigetek felől érkező anticiklon, egy hideg légáramlás és a hegyvidék, amely útját állja a légáramlásnak - magyarázta Derhem.
Ez a ökológiai sajátosság teszi lehetővé, hogy gondoskodjunk a térség vízháztartásáról, amely kezd kiürülni - tette hozzá.
A projektet ki fogják terjeszteni más falvakra is, és abban reménykednek, hogy az ország más részében is meghonosodik.
Az újszerű vízellátás jelentősen megváltoztatta a berber családok életminőségét. Az asszonyok és gyermekek korábban napi négy órát, száraz nyáron még több időt töltöttek azzal, hogy kutakról hordják a vizet. Szárazság idején lajtos-kocsikkal hoztak vizet a térségbe.
A ködből összegyűjtött ivóvíz harmadannyiba kerül a háztartásoknak, mint amennyit korábban fizettek érte. A vezetékes vízellátással a családoknak több idejük marad az argándió begyűjtésére, amelyből olajat készítenek. "Asszonyaink és lányaink már nem hajtják agyon magukat. Iskolába járnak, és biztonságban vannak. Egy üveg argánolaj ára fedezi egész éves ivóvízellátásunkat" - mondta az egyik falu lakója, Lahen Hammu Ali.
Forrás: MTI Kattintson ide...