Kevesebb idő telik el két világrengető úgynevezett vulkanikus szuperkitörés között, mint azt eddig vélték - állapították meg a Bristoli Egyetem kutatói százezer év geológiai adatait elemezve.

A vulkánok és óriás meteoritok olyan erőteljes geológiai veszélyek, amelyek globális szintű pusztítást okozhatnak. A legutóbbi kutatás szerint képesek arra is, hogy az emberiséget a civilizáció előtti állapotába taszítsák - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.   

Az úgynevezett szupervulkánok egyetlen kitörés alkalmával több mint 1000 köbkilométer anyag kilövellésére képesek - ez a szuperkitörés. Ez a mennyiség elegendő egy teljes kontinens beterítésére és az időjárási mintázatok megváltoztatására évtizedekre.   

A Bristoli Egyetem kutatói azt vizsgálták, milyen gyakorisággal történhettek a legnagyobb kitörések. Elemzésük szerint két kitörés közötti idő csak kicsivel hosszabb, mint a civilizáció kora, melyet a 12 ezer éve bekövetkezett mezőgazdasági forradalomtól számít a tudomány.   

Jonathan Rougier statisztikatudományi professzor elmondta, hogy egy korábbi, 2004-ben végzett elemzés szerint szuperkitörések minden 45-714 ezer évben történnek, ami a civilizáció koránál jóval tágabbi időkeret.   

"Most publikált tanulmányunk szerint 5,2-48 ezer évenként történik egy kitörés" - tette hozzá.    

Geológiai kutatások szerint a két legutóbbi szuperkitörés 20 és 30 ezer éve történt.    

"Mindent összevetve, egyszerűen szerencsések voltunk, hogy azóta nem tapasztaltunk meg szuperkitörést. Fontos azonban kiemelni, az, hogy az elmúlt 20 ezer évben nem volt szuperkitörés, nem jelenti azt, hogy esedékes a következő. A természet nem ennyire szabályszerű" - emelte ki Rougier.    

Hozzátette: "Azt viszont kijelenthetjük, hogy a vulkánok jóval fenyegetőbbek civilizációnkra, mint azt eddig hittük".

Forrás: MTI / phys.org