A tojástöredékeik legalábbis erre utalnak egy új kutatás eredményei szerint.

A Yale kutatói egy új módszerrel elemezték a dinoszauruszok tojásainak kémiai tulajdonságait. Ahogy Robin Dawson, a kutatás vezetője elmondta, a dinoszauruszok evolúciós átmenetet jelentenek a hidegvérű hüllők és a melegvérű madarak között, így régóta kérdés, hogy melyik csoporthoz állnak közelebb. Az új eredmények pedig azt sugallják, hogy minden nagyobb vizsgált csoportjuk a környezeténél magasabb testhőmérséklettel rendelkezett.

A szakértők a madarakkal közeli rokonságban és nagyon távoli kapcsolatban lévő fajok tojásmaradványait is tesztelték a vizsgálat során. A tesztekkel azt vizsgálták, hogyan rendeződnek a fosszilis tojáshéjakban az oxigén- és szénatomok, ez ugyanis a hőmérséklet függvénye, és a kutatók szerint az elrendeződésből megállapítható az anya belső testhőmérséklete.

A kistestű, madárszerű Troodonok testhőmérséklete ez alapján 38, 27, illetve 28 °C-nak adódott, a nagytestű, kacsacsőrű Maiasaura testhőjének 44 °C-ot, míg a Megaloolithus esetében 36 °C-ot állapítottak meg. A vizsgált Troodon és a Maiasaura tojáshéjak egyaránt Kanadából származtak, míg a Megaloolithus maradványai Romániában kerültek elő.

A kutatók a dinoszauruszok tojásai mellett a lelőhelyek környékén talált madár- és hüllőtojásokat is vizsgáltak, hogy meghatározzák a környezet jellemző hőmérsékletét. Ez alapján azt állapították meg, hogy a Troodonok testhőmérséklete akár 10 °C-kal is meghaladhatta a környezetét, a Maiasaura esetében az eltérés 15 °C-os volt, míg a Megaloolithus-minták a környezetnél 3–6 °C-kal magasabb testhőmérsékletről tanúskodnak. Dawson elmondása szerint mindez azt sugallja, hogy a dinoszauruszok körében korán kialakult az a képesség, hogy anyagcseréjüket a környezetnél magasabb hőfokon tudták működtetni.

Az eredményekből továbbá más érdekességek is kiderülnek. Az egyik új megállapítás, hogy a testméret a jelek szerint nem feltétlenül jó indikátora a testhőmérsékletnek, amiben a kutatók szerint a tollazat is szerepet játszhatott. Dawson elképzelhetőnek tartja, hogy a tollak elsődleges szerepe a hőszigetelés volt, és a tollazat csak később alakult át úgy, hogy a repülést vagy a párkeresést segíteni tudja.

Forrás: ipon.hu / earth.yale.edu