Egy friss kutatás szerint, ha nem visz el előbb a betegség vagy valamilyen sérülés, az emberi élettartam maximuma másfél évszázad körül lehet.

Az utóbbi években a halhatatlanság, de legalábbis az élettartam tetemes meghosszabbítása újra és újra komolyan napirendre kerül, főleg mióta több nagy techcég is beszállt az ezirányú kutatások támogatásába. A várható élettartam persze évszázadok óta nő az egyre magasabb színvonalú egészségi ellátásnak, a kielégítőbb táplálkozásnak és a kevésbé veszélyes életmódnak köszönhetően, ugyanakkor nagy kérdés, hogy van-e valamiféle biológiai maximuma annak, amit ki lehet hozni az emberi testből, ami az élve töltött éveket illeti.

Egy friss kutatás szerint igen, a Duke öregedéskutató központjának kutatói és más intézményekben dolgozó kollégáik vizsgálataik alapján úgy látják, hogy az emberi testnek jól meghatározható „szavatossága” van, és ezt akkor sem lehet túllépni, ha nem leszünk rákosak, szívbetegek, és nem üt el a busz. Testünkben ugyanis megvan a határa annak, hogy meddig képes egyensúlyban tartani azt a rengeteg strukturális és metabolikus rendszert, és ez a kapacitásunk az életkor előrehaladtával egyre csökken. Még ha a körülményekhez képest stresszmentes életet élünk is, ezek a rendszerek valahol 120–150 életév között annyira szétesnek, hogy nem tudják fenntartani az életet, állítják a szakértők.

Heather Whitson (Duke), Timothy Pyrkov (egy szingapúri cég, a Gero kutatója) és munkatársaik nagy létszámú amerikai, brit és orosz vizsgálatok alapján tárták fel azt a háttérben zajló öregedési folyamatot, amely akkor is érinti az embert, ha egészséges és kiegyensúlyozott körülmények között él. A vizsgált populációkban két tényező alapján mérték az egészség stabilitásának alakulását: a vérsejtek és a naponta megtett lépések számából következtettek arra, hogy korcsoportonként hogyan alakul a szervezet állapota.

Mindkét adat nagyon hasonló változásokat mutatott. Ahogy az életkor növekszik, a legegészségesebb emberekben is csökken a szervezet azon képessége, amely lehetővé teszi az új vérsejtek termelését, illetve a járás egyre instabilabbá válik, ami csökkent lépésszámhoz vezet. A teljes, halálhoz vezető leépülés a vizsgálatokból jelezhető trendek alapján 120–150 éves kor között következik be. (A legnagyobb kort megélt ismert korú ember, a francia Jeanne Calment 1997-ben 122 évesen hunyt el.)

A vizsgálatok több más, már részben ismert tényt is megerősítettek. A test az életkor növekedésével egyre nehézkesebben reagál a külső hatásokra, rosszabbul alkalmazkodik, ami problémákhoz vezet. Ez jól látszik például a vérnyomás ingadozásában, amelyet az egészségügyben régóta fontos indikátornak tartanak. A kutatók ugyanakkor nem véletlenül nem ezt, hanem egy alapvetően távolinak tűnő jelzőszámot, a lépésszámot választották vizsgálatuk tárgyául a vér összetételének monitorozása mellett.

A napi lépésszámot más, de az egészség szempontjából szintén fontos tényezők befolyásolják, így a két adat átfogóbb képet ad a test állapotáról, mint a csak érrendszeri információk adnának. Ennek fényében pedig különösen érdekes, hogy a vérsejtek és a lépések száma nagyon hasonló változásokat mutat az életkorral, ugyanolyan ütemű a hanyatlást jelezve előre, ami valóban azt sugallja, hogy az öregedésnek van egy természetes, a betegségektől és balesetektől független lefolyása.

Az új kutatásban érdekes, hogy 35–40 éves kor körül egy fontos fordulópont következik be az adatokban. Ahogy a szakértők írják, bizonyára nem véletlen, hogy az élsportolók többsége is ekkortájt fejezi be versenykarrierjét. Úgy tűnik, hogy ebben az életkorban valami fontos fordulat történik élettani szinten, amit viszont még nem nagyon értünk.

A friss információk alapján tehát nem tűnik valószínűnek, hogy az emberi test alapos átalakítása nélkül tetemesen hosszabb ideig éljünk (bár a kutatás következtetéseinek egy része egyelőre tisztán elméleti). Arra viszont mindenképpen lehet esély, hogy optimalizáljuk az egészségesen töltött időt, elvégre az emberek túlnyomó többsége egyelőre meg sem közelíti, hogy valóban megérje az elméletileg lehetséges élettartamot.

Forrás: ipon.hu / scientificamerican.com / nature.com