A kísérlet nagyon rövid idejű volt, de fontos mérföldkövet jelenthet, ami az állati szervek transzplantációs felhasználását illeti.

Egy New York-i sebészcsapat először kötött rá sikeresen egy sertésből származó vesét egy emberi páciensre. A sertést génmódosítással hozták létre, kifejezetten úgy módosítva az állatot, hogy szervei befogadhatóbbak legyenek az emberi szervezet számára. A vesét nem ültették be a betegbe, hanem a testen kívülre vezetett véredényekre kötötték rá, majd két napig figyelték a szerv működését.

A beteg, akin a szervet kipróbálták, egy agyhalott páciens volt, akinek hozzátartozói hozzájárultak, hogy mielőtt levennék a lélegeztetőgépről, a kutatók elvégezzék rajta a kísérletet. A vese a beszámolók szerint kiválóan működött, kiválasztotta a salakanyagokat és vizeletet termelt. A rövid megfigyelési időszak alatt nem mutatkozott jele annak, hogy az immunrendszer megtámadta volna a szervet.

A kísérletet a múlt hónapban végezték el, és az eredményeket ugyan még nem publikálták a kutatók, de a kutatás a független szakértők szerint is nagyon fontos állomásnak tűnik a xenotranszplantáció, vagyis a különböző fajok közti transzplantáció jövője szempontjából. A kísérlet ugyanakkor csak nagyon korlátozott adatokkal szolgálhat a vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban, hiszen nagyon rövid volt a megfigyelési időszak, és az idegen szerv a testüregen kívül helyezkedett el. Így a megoldás hosszútávúságának, illetve a kilökődés veszélyeinek tanulmányozásához hosszabb és másfajta kísérletekre lesz szükség.

A kutatók azonban azt kétségen felül igazolták, hogy a koncepció működőképes. Az utóbbi években a különböző kutatócsoportok többféle módon próbáltak megoldást találni a szervhiányra, ami korlátozza a szükséges transzplantációk számát. Az vizsgálatok egyik irányvonala a nem emberi szervek felhasználására koncentrál, és az utóbbi időszakban egyre inkább a sertések kerültek a vizsgálódások középpontjába ebből a szempontból. A sertésszervek hasonló méretűek, mint az emberiek, és működés szempontjából is sok a közös a két fajban.

Ugyanakkor vannak eltérések is, a sertéssejtekben található cukrok például hajlamosak agresszív immunreakciót kiváltani az emberben. Ezért is volt szükség a génmódosításra: a kutatók azt a gént tették működésképtelenné, amely a kilökődést okozó cukor termelődését vezérli. A génmódosítást a Revivicor nevű biotechnológiai cég végezte, amely egyike azoknak az emberi beültetésre alkalmas sertésszerveken dolgozó vállalkozásoknak.

Forrás: ipon.hu / technologyreview.com