http://komlomedia.hu/interreg-refresh2020/13-iq100/14912-valos-idoben-figyeltek-meg-egy-voros-szuperorias-robbanassal-vegzodo-halaltusajat#sigProId6d77ffb32b
Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.
Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment - YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriást utolsó 130 napján, mely a halálos detonációban végződött - írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
"Ez valódi áttörés annak megértésében, hogy mi történik a nagytömegű csillagokkal a haláluk előtti pillanatokban" - mondta Wynn Jacobson-Galán, a kutatásról a The Astrophysical Journal című tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője, a Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem munkatársa.
"Soha korábban nem figyelték meg egy vörös szuperóriás szupernóva előtti aktivitásának közvetlen észlelését egy átlagos 2-es típusú szupernóvában. Ez az első alkalom, hogy láthattuk, amint egy vörös szuperóriás felrobban" - emelte ki Jacobson-Galán.
A Pan-STARRS teleszkóp először 2020 nyarán észlelte a halálra ítélt csillagot a vörös szuperórásból sugárzó nagy mennyiségű fény révén. Néhány hónappal később egy szupernóva világította be az eget.
A csillagászok a Keck Obszervatórium Alacsony Felbontású Képalkotó Spektrométere (Low Resolution Imaging Spectrometer - LRIS) segítségével gyorsan megörökítették az erőteljes villanást, és rögzítették az energikus robbanás első spektrumát. A szupernóvának a 2020tlf vagy SN 2020tlf nevet adták.
Az adatok közvetlen bizonyítékkal szolgáltak a csillagot a robbanás idejében körülvevő sűrű csillagközi anyagról. Ez valószínűleg ugyanaz az anyag, melyet a Pan-STARRS megfigyelései szerint a csillag kibocsátott magából a nyár során.
A robbanás után tovább folytatták az SN 2020tlf monitorozását. Az adatok alapján meghatározták a vörös szuperóriás elődcsillagát, mely az NGC 5731 galaxisban helyezkedett el, mintegy 120 millió fényévnyire a Földtől. Tömege a Nap tömegének tízszerese volt.
A felfedezés ellentmond a korábbi elméleteknek, amelyek a vörös szuperóriás fejlődéséről alakultak ki a robbanása előtt közvetlenül. Korábban ugyanis a megfigyelt vörös szuperóriások mindegyike viszonylag nyugodt volt a robbanás előtt, nem mutatták jelét erőteljes kitöréseknek vagy fénykibocsátásnak.
Forrás: MTI / phys.org / iopscience.iop.org