A szakemberek az éhínség elleni küzdelem módozatait dolgozzák ki. Napirenden áll a következő kérdés: a földkerekség egyre növekvő lakossága táplálkozásának problémája csakis génkezelt organizmusok (GMO) révén oldható meg, vagy pedig mégis telik mindenkinek a tiszta bioételből? Harminc éven belül bolygónk lakossága 2 milliárddal növekszik, így a nevezett határidőn belül az élelmiszer-készleteket 70%-kal kellene növelni – állítja az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO).

Számos kutató szerint az éhség problémája nem az élelmiszer-hiánnyal, hanem az élelem helytelen felosztásával kapcsolatos. A genetikusok nem értenek egyet ezzel, szerintük kevés az élelmiszer, így a világ kénytelen átállni a GM-termékek aktív fogyasztására. Az erről folyó viták nem csitulnak. A GMO ellenzői meg vannak győződve arról, hogy bármely ország, amelyben élénken fogyasztani fogják a nem biotermékeket, egyértelműen kísérletek területévé válik. Egyelőre ugyanis a génkezelt élelmiszernek az emberi szervezetre gyakorolt hatása nem ismert – magyarázza az Országos Genetikai Biztonsági Társulat igazgatója, Jelena Sarojkina.

„Két-három évtized az emberiség számára csak egy pillanat, még mindig nem tudunk teljes értékű következtetéseket levonni. Információkkal rendelkezünk arról, hogy a GM-termékek rendkívül negatív hatással vannak a patkányokra és hörcsögökre, elsősorban reproduktív funkciójukra.”

Azonban létezik olyan vélemény is, hogy az új technológiák éppenséggel védelmet biztosítanak számunkra a betegségekkel szemben. Az Orosz Gabonaszövetség műszaki szabályozási hivatalának igazgatója, Oleg Ragyin elmondta:

„A hagyományos termékek előállítása során 14-20 mérgező vegyszert alkalmaznak, és ezek bekerülnek abba, amit eszünk. A GM-növények termeléséhez mindössze 1-3 vegyszer kell. Ennek folytán a mérgező anyagok felhalmozódása szempontjából a GM-termékek kevésbé károsak. Azonkívül a terméshozam is 30%-kal nagyobb. A génkezelt organizmusok atomenergiához hasonlíthatók, amely úgy békés, mint negatív céllal is felhasználható.”

Az agrár-biotechnikai fejlesztések alkalmazása ügyében illetékes nemzetközi szolgálat (ISAAA) adatai szerint jelenleg több mint 150 millió hektár földterületet vetnek be génkezelt kultúrákkal. A legnagyobb ilyen mezők Amerikában, Argentínában, Brazíliában és Kínában találhatók. Nemcsak kész terméket bocsátanak áruba, hanem szabadalmazott technológiákat is, kész vetőmagot, a termőföldön alkalmazott különféle peszticidek kísérő vegyszereit is. Nem kis pénzt keresnek az úgynevezett tiszta termékek előállítói. Az egészséges életmód világszerte divattá vált, ami azt jelenti, hogy organikus (bio)terméket fogyasztunk, amely bővelkedik vitaminokban és nem vegykezelt. Az emberek nagy pénzt hajlandók fizetni natúr zöldségért, gyümölcsért – jegyzi meg az Országos Genetikai Biztonsági Társulat elnöke, Alekszandr Baranov.

„Az élelmiszer-válság ellenére a biotermékek értékesítése marad a régi szinten, nagy iránta a kereslet. Németországban, például, a lakosság egyharmada kizárólag ilyen terméket fogyaszt. Oroszországban szintén óriási az ilyen termékek iránti kereslet.”

Egyszóval, a genetikusok és a „biogazdák” megosztották a befolyási övezeteket. A genetikusok a szegény országokat látják el élelmiszerrel, míg az utóbbiak azokat, ahol az alul-táplálkozás nem áll napirenden. Csakhogy egyre nagyobb az éhező országok száma. Azonkívül a növekvő gazdasággal rendelkező országokban fennáll a probléma, hogy mivel etessék a marhát. És egyelőre a GMO-pártiak kerekednek felül, bárhogyan is ellenkezzenek az egészséges életmód hívei.

Forrás: ruvr.ru

Kapcsolódó blog bejegyzéseink:

Orosz valóságshow: GMO kísérlet élőben Kattintson ide...

A Monsanto GMO kukoricája szervkárosodást okoz

Kattintson ide...