Sokan emlékeznek még az 1980-as évek iszonyú afrikai aszályaira, ha máshonnan nem, akkor az 1985-ös Live Aid-koncertekről és a We Are The World című jótékonysági lemezről, amelyekkel – Bob Geldof, illetve Lionel Richie vezetésével – világsztárok tucatjai igyekeztek segíteni a kontinensen éhező milliókon.

Most egy amerikai tanulmány megállapította, hogy a nagy szárazságokat az északi félteke nagy méretű ipari szennyezései okozták. Az aszályok egyik döbbenetes hatása volt, hogy szinte a semmivé zsugorodott a Csád-tó, amelynek 25 ezer km2 –es felületéből alig 1500 maradt az ezredfordulóra. Sokáig azt hitték, hogy e sekély, átlagosan mindössze másfél méter mélységű tó kiszáradását mindenekelőtt vizeinek mértéktelen, öntözésre, illetve a nyájak itatására való felhasználása okozta. A seattle-i Washington állami egyetemnek a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmánya azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a térséget sújtó nagy szárazságot – legalábbis részben – a Föld északi féltekéjének légköri szennyezése okozta, írja az energiacentrum.com.

Az amerikai tudósok szerint az Egyesült Államok és Európa ipari létesítményei által az atmoszférába kibocsátott szulfát-részecskék, közismertebb nevükön az aerosol, az 1960-as évektől kezdve folyamatosan hűtötték az északi féltekét, ezzel délebbre tolták a trópusi esőzónákat, eltávolítva azokat Afrika középső részétől.

Mint Dargan Ferguson klimatológus, a tanulmány társszerzője rámutatott, a légkör bizonyos változásai kihatnak a távolibb övezetekre is. Egyes éghajlati zónákban a szulfát-részecskék visszaverik a napfényt és olyan tartós „ködöket” hoznak létre, amelyek hűtik az atmoszférát, akár a globális felmelegedést is ellensúlyozva. Csakhogy ez a lehűlés csupán a magas szennyezettség-koncentrációjú régiókra érvényes, ugyanakkor felborítja a klímát, mert kiszorítja saját területéről a „normális” éghajlatot. És mivel a Föld klímájában is érvényes az az örök természeti törvény, mely szerint minden összefügg mindennel, az éghajlati övezetek ily módon való eltolódása okozhatta a mérhetetlen szárazságot Afrikában.

A seattle-i szakértők következő kutatási területe az ázsiai légköri szennyezés hatása az éghajlatra. A káros kibocsátások a földrészen különösen az utóbbi két évtizedben erősödtek fel a térség, főleg Kína és India ugrásszerű ipari fejlődésével.

Forrás: alternativenergia.hu