A hitelesmagyar.com szervezői péntek délelőtt elküldték a deviza alapú hitelekkel kapcsolatos megoldási javaslataikat a Bankszövetség konzultációs felhívására. Az alábbiakban a javaslatokat teljes terjedelmében közöljük:

Tisztelt Magyar Bankszövetség!

Örömmel olvastuk kijelentésüket miszerint: „Október első felében személyes konzultációra hívjuk azokat a civil szervezeteket, amelyek eddig is együttműködtek a problémák kezelésében.”

Ezúton kívánjuk jelezni Önök felé, hogy meghívásukat elfogadjuk a hitelesmagyar.com internetes fórum szervezői, valamint a bejegyzés alatt álló Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület elnökségének nevében.

Felhívásukban Önök külön megemlítik, hogy a probléma megoldására kidolgozott javaslatokban szerepet kell, hogy kapjon az „igazságosság”, ezért a most felvázolandó javaslataink is ezt tartják szem előtt.

A szerződés létrejötte

Igazságosnak tartjuk, hogy mivel az adósok akarata minden esetben kölcsön felvételre irányult, mely a Ptk. 523 § -ában és a Hpt. 2. számú mellékletének I.10.2. a pontjában kógensen definiált forma. Ezért minden olyan szerződés, ami a bank akaratából a kölcsönkötelmen túli, de a kölcsönszerződéstől el nem választható befektetési jogviszonyt megvalósító kötelmet is tartalmaz, konszenzus hiányában a Ptk. 205 § -ának értelmében létre sem jöttnek tekintendő.

Az ilyen szerződéseknél, a tartozatlan fizetések elszámolási szabályait kell alkalmazni. Azzal az eltéréssel, hogy a bank felelőssége, hogy elhallgatta ezen befektetési jogviszonyt megvalósító kötelmet, de mégis érvényesítette a kölcsönszerződésen keresztül. Ezért a bank kártérítésre köteles. A kártérítés összege megegyezik a Ptk. 301 § -ában meghatározott adós által fizetendő kamat összegével.

A bank az elszámolás után követelheti az általa folyósított és az adós befizetett összeg különbözetét, ezért nem éri kár. Konszenzus esetén a fennmaradó összegre új HUF szerződést köthet az Európai Unióban elfogadott normáknak és a 2011. évi CXLVIII. törvényben meghatározottaknak megfelelően a kölcsön kamatperiódusával megegyező, a kamatperiódusok fordulónapján jegyzett BUBOR+FIX felár mértékű kamattal. Így biztosítottá válik a futamidő alatti tisztességes haszna.

A deviza alapú kölcsönök tőkeösszegének meghatározása

Igazságosnak tartjuk, hogy amennyiben a szerződés létrejött, úgy a kölcsön tőkeösszegének a felvételkori árfolyamon számolt CHF összeget tekintsük minden olyan esetben, amikor a bank az analitikus és a főkönyvi könyvelésében szereplő adatokkal hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az adott kölcsönösszeget CHF-ben az adós „rendelkezésre bocsátotta”, e CHF összeget bizonyítható módon HUF-ra konvertálta, majd azt az adósnak HUF-ban folyósította.

Igazságosnak tartjuk, hogy amennyiben a bank a fent említett CHF összeg rendelkezésre bocsátását nem tudja az analitikus és a főkönyvi könyvelésében szereplő adatokkal hitelt érdemlően bizonyítani, abban az esetben a kölcsön tőkeösszegének kizárólag az adósnak folyósított HUF összeget tekinthetjük.

A fent vázolt kölcsöntőkeösszeg meghatározás helyt-állóságának alátámasztására idézzük a BH2006.255 szám alatt közzétett döntésben megfogalmazottakat:

„Önmagában az a tény, hogy a kérdéses időszakban az alperesi cég rendelkezett 10 000 000 forinttal, nem bizonyítja, hogy ezt az összeget átadták a felperesnek.”

Vagyis az az esetleges tény, hogy a bankok elégséges CHF forrással rendelkeztek a CHF kölcsönösszegek kihelyezéséhez nem bizonyítja azt, hogy az egyes szerződések esetében a CHF összegeket az adós/adósok rendelkezésére bocsátották.

Azokban az esetekben, mikor hitelt érdemlően bizonyítani tudja a bank, hogy az adott kölcsönösszeget CHF-ben az adós „rendelkezésre bocsátotta”, a kölcsön tőkeösszegének a rendelkezésre bocsátott CHF összeget kell tekinteni. Ebben az esetben sem a bankot, sem az adóst nem éri kár. A kamatokat viszont az Európai Unióban elfogadott normáknak és a 2011. évi CXLVIII. törvényben meghatározottaknak megfelelően a kölcsön kamatperiódusával megegyező, a kamatperiódusok fordulónapján jegyzett CHF LIBOR + felvételkor megállapított FIX felár mértékű kamattal visszamenőlegesen kell újraszámolni. Az újraszámolásból adódó esetleges túlfizetéseket a tőkeösszegben kell jóváírni. Így biztosítottá válik a bank futamidő alatti tisztességes haszna.

Azokban az esetekben, mikor a bank nem bizonyítja hitelt érdemlően, hogy az adott kölcsönösszeget CHF-ben az adós „rendelkezésre bocsátotta”, a kölcsön tőkeösszegének a folyósított HUF összeget kell tekinteni. Ebben az esetben sem a bankot, sem az adóst nem éri kár. Hogy a deviza alapú hitelesek, ne járjanak jobban a forinthiteleseknél, de rosszabbul se, ezért a kamatokat visszamenőlegesen a kamattámogatott HUF lakáshitelek kamataival megegyező mértékű kamattal kell újraszámolni, a kamattámogatási időszak letelte után pedig a forint hiteleknek megfelelő kamattal az Európai Unióban elfogadott normáknak és a 2011. évi CXLVIII. törvényben meghatározottaknak megfelelően a kölcsön kamatperiódusával megegyező, a kamatperiódusok fordulónapján jegyzett BUBOR + FIX felár nagyságú kamattal kell számolni a továbbiakban. Az újraszámolásból adódó esetleges túlfizetéseket a tőkeösszegben kell jóváírni. Így biztosítottá válik a bank futamidő alatti tisztességes haszna.

Tisztelettel:

Hiteles Magyarok Fóruma Érdekvédelmi Egyesület b. a.

Forrás: hitelesmagyar.com

Kapcsolódó riportunk:

Közérthetően a deviza hitel szerződésekről Dr. Damm Andreával

További részletek: Kattintson ide...

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3448202

Jelenleg az oldalon

13
Online