Emlékművet avattak a hortobágyi kényszermunkatáborokba 1950 és 1953 között elhurcolt csaknem ezer baranyai ember tiszteletére pénteken Pécsen.

A Szatyor Győző Koós Károly-díjas faszobrász, a kitelepítések egyik elszenvedője által készített több mint két méter magasságú - két kopjafát és közöttük egy keresztet megjelenítő - alkotást a pécsi Kálvária-domb szomszédságában helyezték el.   

A megemlékezésen Őri László (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely kultúráért felelős alpolgármestere arról beszélt, hogy második világháború után kuláknak bélyegzett gazdálkodók jelentették a vidék összetartó erejét, s ellenük a kommunista hatalom 1948-ban pogromot indított. "Tényleges céljuk a kulákság végleges likvidálása volt" - hangsúlyozta a városvezető. Mint felidézte, 1950 nyarán az ÁVH központi tervei alapján vidéki családok ezreit - köztük csecsemőket és aggastyánokat - hurcoltak el a hortobágyi pusztákra. A deportáltaknak a 12 kényszermunkatáborban a fegyveres őrizettől, az élelemhiánytól, az embertelen körülményektől, illetve az orvosi ellátás és a higiénia teljes hiányától kellett szenvedniük - tette hozzá.

Az alpolgármester kitért arra, hogy a kuláklistákon szereplő emberek 1953 után is folyamatos hatósági vegzálásoknak voltak kitéve. "A nyílt terrort a mindennapos fenyegetés váltotta fel. Az áldozatokat kényszerű hallgatás és dermedt félelem fogta körül" - fogalmazott.   

"Az áldozatok igazsága, ártatlansága és szenvedése örökre emlékezni szólít bennünket" - jelentette ki Őri László, felidézve, hogy a polgári kormány 2012-ben június 29-ét a kommunizmus kulák áldozatainak tiszteletére emléknappá nyilvánította.   

A pécsi önkormányzat az MTI-hez eljuttatott összegzésében azt írta, hogy Baranya megyéből 918 ember hurcoltak el a Hortobágyra 1950 és 1953 között.

Forrás, fotók: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters