Magyar kutatók is részt vesznek az Európai Űrügynökség ARIEL-küldetésének tudományos programjában, amely az idegen naprendszerekben lévő exobolygók légkörét vizsgálja majd - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.

Európai Űrügynökség ARIEL küldetése ezer távoli csillag bolygóit fogja megfigyelni. Ez lesz az első olyan kiterjedt vizsgálat, amely az exobolygólégkörök kémiáját fogja tanulmányozni. A várhatóan 2028-ban induló misszió konzorciuma a napokban Dublinban tartotta negyedéves találkozóját, ahol a technikai és tervezésben elért előrehaladást, valamint a tudományos lehetőségeket tekintették át.   

Az exobolygók - azaz a távoli csillagok körül keringő bolygók - kutatása hatalmasat fejlődött az elmúlt évtizedben, elsősorban az e célra épített űrteleszkópoknak köszönhetően. Mára több ezer exobolygót ismerünk, és sok további felfedezése várható, de a következő fontos lépés ezen égitestek jobb megértése lesz. Ezt a célt szolgálja majd az Európai Űrügynökség (ESA) ARIEL nevű űrtávcsöve, mely infravörös spektroszkópia és nagysebességű fotometria révén több ezer exobolygó légkörének vizsgálatát, kémiai összetételének meghatározását, keletkezésének, időjárásának, fizikai viszonyainak felderítését és statisztikai vizsgálatokat tesz majd lehetővé - ismertette a közlemény.   

Az innovatív teleszkóp egyméteres átmérőjű tükörrel lesz felszerelve, ami a távoli naprendszerek látható és infravörös sugárzását gyűjti. Egy spektrométer a "szivárvány színeire" bontja a fényt, és kimutatja a bolygók légkörének kémiai "ujjlenyomatát", ami a bolygó csillag előtti vagy mögötti elhaladása során rakódik rá a csillag fényére. Egy fényességmérő eszköz az exobolygók légkörében található felhőket fogja megfigyelni, míg a pontos követést lehetővé tevő irányító rendszer az űreszköz stabil célra tartását fogja garantálni nagy pontossággal.   

A közlemény szerint az ARIEL tudományos programjának számos részkérdésébe bekapcsolódtak az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Csillagászati Intézetében dolgozó és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai.    

"Az exoholdak és gyűrűk keresésétől, a műszer kalibrálásán keresztül a méréseket zavaró asztrofizikai zajforrások azonosításáig és kiküszöböléséig jó néhány területen van nélkülözhetetlen tapasztalatunk, amit az ARIEL misszióban is kamatoztatni fogunk. A csillagok aktivitásának és a planétákkal való kölcsönhatásának tanulmányozásával és jobb megértésével szintén a misszió alapvető céljához fogunk hozzájárulni. Az egyes célpontok megfigyelései között rövid holtidőben pedig további célobjektumok, például fiatal, keletkezőfélben lévő csillagok megfigyelésének kidolgozását is a magyar kutatók vállalták" - idézte a közlemény el a hazai tudományos hozzájárulást koordináló Szabó Róbertet.    

Az ARIEL programban 15 ESA-tagországból 60 intézet vesz részt, többek között a konzorciumot vezető Egyesült Királyság, továbbá Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia, Belgium, Ausztria, Dánia, Írország, Magyarország, Svédország, a Cseh Köztársaság, Németország, Portugália, valamint egy NASA-hozzájárulás révén az Egyesült Államok.

Forrás: MTI / mta.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3397856

Jelenleg az oldalon

4
Online