A számítógépek már tudnak sakkozni, autót vezetni, azaz a technikai fejlődéssel párhuzamosan egyre több feladatot tudnak elvégezni,de még nagyon messze vannak az önálló cselekvéstől.

"Túl nagy a felhajtás a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ugyan az önállóan közlekedő autók esetében lassan lehetséges lesz olyan rendszert építeni, amely egy bizonyos szintű intelligenciával rendelkezik, de az olyan cégek, mint a Google és az Apple indokolatlan várakozásokat generálnak. A valóságban még sok nyitott kérdés létezik. Nemrég Indiában voltam, és amennyiben a Google egyik önműködő gépkocsiját beküldenénk az ottani közúti forgalomba, akkor nagyon gyorsan láthatóvá válna, hogy mi hiányzik még ezekből a rendszerekből. A megtervezhető környezetekben a gépek jól boldogulnak, de ha interakciókról van szó - mint például az indiai közúti forgalomban - akkor nem működik a dolog, a gépek ugyanis nehezen értik meg az emberi szándékokat." - jelentette ki Roland Siegwart, a Zürichi Műszaki Főiskola munkatársa.

Közlése szerint a számítógépek alig tudnak többet a formák és az objektumok színeinek felismerésénél, annak ellenére, hogy kameráik már jobbak az emberi szemnél. A robotautók gyorsan elérhetik a határaikat, míg egy ember sokkal kevesebb erőforrás felhasználásával is biztonságosan vezethet. Ugyanakkor egy autó például minden megtanult dolgot továbbadhat, ha lemásolják az adattároló egységét, ezzel szemben egy embernek el kell mennie az autósiskolába.

"A közúti közlekedésben felmerülő nehéz helyzetekre etikai szabályokat kell kidolgozni. Gyakran elfelejtjük, hogy az emberek sem mindig tudnak a kritikus szituációkban döntéseket hozni. Intuitív módon reagálunk és valószínűleg az esetek 50 százalékában rosszul döntünk. A járművek ezt jobban tudnák. A robotautók nem azonnal veszik majd át az irányítást az utakon. Először ellenőrzött körülmények között, például az autópályán vagy egy parkolóházban tesztelik a megoldásokat, ezután jobb vezetést segítő rendszerek lesznek. 5-10 éven belül fog megvalósulni az, hogy egy gépkocsi eldönti, miként lehet a legjobban elnyelni az ütközés energiáját."

"A hatalmas adatmennyiségek feldolgozása nem fekszik az embereknek, ezen a területen szükségünk van a gépekre. Azonban a döntések meghozatala nem statisztikai elemzéseken alapul, ott tehát szükség van az emberre. A mesterséges intelligenciát ugyan fel lehet használni negatív célokra, de nem fog önálló életre kelni." A szakember elmondta, hogy az ember elsősorban a bonyolult helyzetek felismerésében és a dolgok megtervezésében van előnyben a gépekkel szemben. Az embernek ugyanis olyan modellek vannak a fejében, amelyek lehetővé teszik, hogy az elvárásait az adott helyzethez igazítsa és előretekintsen. Ez a gépeknek még nem megy.

"Az filozofikus kérdés, hogy egy mesterséges intelligencia tud-e valóban intelligenciát mutatni és már azt is nehéz definiálni, hogy egyáltalán micsoda az intelligencia. A sakk az intelligencia egyik jele, de ennek ellenére senki sem mondaná azt, hogy egy sakkszámítógép emberi intelligenciával rendelkezik. Napjainkban nagyon specifikus rendszerek léteznek, amelyek bizonyos helyzetekben gyorsabbak és jobban reagálnak az embernél, de az intelligencia magában foglalja a kreativitást és más képességeket is. Nem hiszem, hogy azok a gépek, amelyeket ma szilíciumalapokra építünk, tudnák valaha ugyanezt. A következő néhány évtizedben éppen ezért nem is kell félnünk attól, hogy a gépek fölénk kerekednek, de az olyan rendszerek, mint például a Google keresője egyre fontosabbak lesznek."

"Hogy elveszik-e a gépek a munkánkat? Nos, az iparosodásból sem profitáltak eleinte sokan, de végül mindenkinek előnyére vált. Nyugaton inkább az jelenti a problémát, hogy bizonyos munkák elvégzésére már most sincsenek szakemberek, elég csak a mezőgazdaságra gondolni, ahol például automata traktorok jelenthetnek segítséget. Egyébként már 20 évvel ezelőtt mindent tudó robotokról beszéltek nekünk. Hol vannak azok a gépek, amelyek elvégzik az összetett feladatokat?"

"Az biztos, hogy aki az adatokat gyorsan és jól tudja elemezni, s utána a megfelelő döntéseket hoz, nyerni fog, míg mások veszíteni. A következő években lesz néhány keserű tapasztalatunk például a tőzsdékkel, amelyek ugyan egy virtuális világot jelentenek, de amiket a pénzügyi szektor szorosan összekötött a valósággal, ezért hatalmas veszteségek keletkezhetnek. Alapvetően a társadalomnak értelmesebben és hosszabb távon kell gondolkodnia, a rövid távú gondolkodás pusztító. A rendszerek hosszú távon is tudnak tevékenykedni, míg az emberek gyorsan akarnak eredményeket elérni és nyerni. Nem a rendszerek jelentik a problémát, hanem az emberek" - szögezte le a kutató.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...