Egy aggasztó tanulmányt tett közzé a Science magazin, mely szerint a méhek pusztulását az ember által létrehozott méhkolóniák okozzák. Sajnos rögtön az elején be kell látnunk, hogy az emberiség számos faj kihalásáért tehető egyértelműen felelőssé és nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan egy újabb mindenki számára ismert állatfaj tűnhet el a világunkból. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint ugyanis a háziméhek helyzete kimondottan aggasztó, melyben nagy szerepe van az emberek által világszerte létrehozott méhkolóniáknak is. A deformáltszárny-vírus (DWV) lényege, hogy a méh képtelenné válik a repülésre, mivel a szárnya eldeformálódik és a potrohuk is jelentősen felduzzad. Ha ez a betegség a Varroa-val (méhatka - a háziméh külső élősködője) együtt jelenik meg egy kaptárban, akkor annak a kaptárnak vége, kipusztul az egész.

A kutatást vezető Dr. Lena Bayer-Wilfert szerint a vírus gyors terjedésének a nyugati mézelő méh, a háziméh az oka, pontosabban az emberek által világszerte telepített kolóniák. A gyilkos vírus terjedése ugyanis a természetes folyamatok alapján jóval lassabb lenne, ám a kolóniák kereskedelmének köszönhetően a fertőzött rovarok már a világ minden táján (Ausztráliától kezdve Új-Zélandon át Észak-Amerikáig) felbukkantak és több milliós pusztítást okoztak a helyi populációkban.

A kutatók megoldást is kínálnak, mellyel jelentősen lehetne javítani a halálozási arányokon. A javaslat alapján szigorítani kellene a méhkereskedelmi szabályokon és a különböző vizsgálatok kivitelezésén, melyekkel ki lehetne szűrni a méhatkával megfertőzött példányokat. Mindehhez hozzátette még Mark Brown, a londoni Royal Holloway Egyetem professzora, hogy bár bizonyos országok között jelen pillanatban is életben van egy hasonló szabályozás, de ez nem hozott még látható eredményeket.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 75 061 350 megtekintés

Videó: 48 281 006 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen6918848

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh