Az orosz Politikai és Katonai Intézet igazgatóhelyettese, Alekszandr Hramcsihin Nyezaviszimaja Gazetában megjelent cikke szerint Ukrajna vagy „természetes” módon felbomlik, vagy tovább folytatódik fájdalmas agóniája.

A szerző szerint a mai Ukrajna problémáinak gyökere abban rejlik, hogy egy mesterséges államról van szó.

A jelenlegi Ukrajna az Ukrán SzSzK utóda, melyet a kommunisták három különböző régióból állítottak össze.

Kelet- és Dél-Ukrajna etnikailag, mentálisan „lényegében Oroszországhoz tartoznak”, az itteni emberek inkább azonosítják magukat Oroszországgal, semmint Ukrajnával. A kelet- és dél-ukrajnaiak minimum az Oroszországgal való szoros kooperációban gondolkodnak, de sokan az Oroszországgal való egyesülést választanák.

A központ, a „tulajdonképpeni Ukrajna”, Kijev, Csernyigov, Poltava, Cserkasszi, Vinnyica, Zsitomir mentálisan már távolabb áll Oroszországtól, de nyíltan nem ellenséges vele. Az itteni emberek egyaránt jó viszonyra törekszenek Oroszországgal és a Nyugattal.

Nyugat-Ukrajna, Galícia ellenségesen viszonyul Oroszországhoz (nem az oroszokhoz) és a Nyugathoz való közeledést támogatja.

A ruszin többségű Kárpátalja viszont „paradox módon” inkább Kelet- és Dél-Ukrajnához húz.

Ukrajna már 22 éve független ország, ám semmilyen mentális közeledés nem észlelhető a három nagy régió között.

Ukrajna a posztszovjet térség legsikertelenebb országa, már ha a kiindulópontot nézzük. Ukrajna nagy területű ország, kedvező klímával, fejlett ipart, tudományt, képzett lakosságot örökölt a szovjet korszaktól. 1991-ben a legtöbb elemző úgy gondolta, a független Ukrajna előtt fényes jövő áll. Ehhez képest a GDP növekedését tekintve Ukrajna a legsikertelenebb ország a volt szovjet köztársaságok közül. Moldovával és Albániával együtt ma Európa egyik legszegényebb országa. Szociális-gazdasági viszonyait tekintve Ukrajna afrikai szintre esett vissza. A függetlenség évei alatt lakossága 52 millióról 45 millióra esett vissza. Eközben több millió ukrán külföldön dolgozik.

Ukrajnában mindent elural a korrupció, a gazdasági és politikai hatalom összefonódtak. Két pénzügyi-ipari-politikai csoport dominanciája figyelhető meg. A dnyepropetrovszki és a donyecki „klánoké”. Mindkét csoport célja a maximális haszonszerzés az állami erőforrások igénybevételével. Minkét csoport érdeke Ukrajna függetlenségének és területi egységének megőrzése, a külföldi kontroll elhárítása. E két csoport mellé harmadikként felemelkedett egy harmadik is, a „család”, azaz Janukovics elnök és környezete.

Ukrajna függetlensége – az Oroszországtól való függetlenséget jelenti elsősorban. Ezért törvényszerű, hogy Ukrajna állami ideológiáját Galícia határozza meg.

Viktor Juscsenko ukrán elnök a Nyugathoz közelítette Ukrajnát, és a teljes szakítást választotta Oroszországgal. Ennek következtében az ukrán gazdaság mutatói még rosszabbá fordultak. Juscsenko a 2010-es elnökválasztásokon csak a szavazatok 5 %-át tudta megszerezni, ami történelmi antirekord.

Viktor Janukoviccsal a donyecki klán került a hatalom közelébe. A Régiók Pártja választói bázisa az oroszajkú Kelet-Ukrajna, ezért retorikája oroszbarát. Ennek köszönhetően maradhat hatalomban, hiszen Dél- és Kelet-Ukrajna lakossága népesebb, mint Nyugat-Ukrajnáé.

Hatalomra kerülve a Régiók Pártja – együtt az ellenzékkel - Ukrajna európai integrációja mellett kötelezte el magát. Erőteljes kampány folyt az EU-val való társulási megállapodás mellett. Az ukrajnaiak tényleg azt hihették, hogy a társulási megállapodás aláírása egyszercsak európai viszonyokat teremt a nincstelen, korrupt Ukrajnában. Holott a társulási megállapodás semmit nem ígér, csak kötelezettségeket hárít az országra (mindenekelőtt a piac megnyitását követeli).

A társulási megállapodás aláírása, a piac megnyitása esetén Ukrajna még szegényebbé vált volna (hasonló szerződése van az EU-val Tunéziának és Egyiptomnak – ezekben az országokban kezdődtek az arab tavasz forradalmai). A korrupciót az EU nem fogja megoldani, azt az ukrajnaiaknak maguknak kell legyőzniük. Az ukrajnaiak Európával kapcsolatos várakozásai „infantilis álmok”, melyek abból indulnak ki, hogy majd valaki más megoldja a problémákat magunk helyett.

Sokan viszont Oroszországot tették felelőssé, mondván, a Kreml akadályozta meg a társulási megállapodás aláírását az EU-val. Ez a hangulat még Kelet- és Dél-Ukrajnára is jellemző.

Ukrajna Hramcsihin szerint nem „testvéri” állam Oroszország számára, és soha nem is lesz az. Ukrajna vagy szétesik két vagy három államra, „melyek nem gyötrik tovább egymást”, vagy tovább él az „Ukrajna – nem Oroszország” Leonyid Kucsma által megfogalmazott jelszava alatt. S ez a jelszó egyre közelebb kerül a realitáshoz.

Forrás: oroszvilag.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters