Az Egyesült Államok provokatív módon egyik legnagyobb repülőgép anyahajóját küldte át a Hormuzi-szoroson az iráni hadgyakorlat kellős közepén, röviddel Iránnak szóló üzenetét követően, amely szerint az olajkereskedelem szempontjából rendkívül fontos tengeri átkelő lezárását az amerikai kormány nem tolerálná.

„Egy iráni kormányilletékes nyilatkozata szerint egy amerikai repülőgép anyahajó haladt át a Hormuzi-szoroson az iráni tengerészet hadgyakorlata közepén, tovább szítva a kulcsfontosságú átkelő miatti feszültséget,” írja az YNet News.

„Szerdán az amerikai illetékesek is megerősítették, hogy egy anyahajó és a hozzátartozó hadihajó csapat áthaladt az olajkereskedelem szempontjából igen fontos tengeri átkelőn, a Hormuzi-szoroson.”

Az USS John C. Stennis anyahajó azt követően jelent meg a szorosnál, a tíznapos hadgyakorlat kellős közepén, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette Iránt, a többször is kilátásba helyezett tengeri blokádot az Egyesült Államok semmilyen körülmények között nem tolerálná.

Mint arról már többször írtunk, az USS John C. Stennis anyahajón és kísérő hajóin kívül az USS Abraham Lincoln és az USS Carl Vinson is úton van, hogy csatlakozzon az amerikai tengerészetnek a térségben állomásozó 5. hadosztályához.

Az amerikai hadihajók jelenléte a Bush kormány tervét juttatja eszünkbe, ami szerint iráni járőrhajóknak álcázott hajók segítségével hajtottak volna végre támadást egy amerikai hadihajó ellen, hogy ürügyet gyártsanak Irán megtámadásához.

2008. januárban az amerikai kormány bejelentette, hogy perceken múlt egy iráni járőrhajók elleni támadás elrendelése, mert a kormány információi szerint az iráni hajók közötti kommunikáció arra engedett következtetni, hogy azok egy amerikai hadihajót készülnek megtámadni.

A kormány szerint az iráni hajók a következő üzenetet adták le: „Felétek jövök. Néhány percen belül fel fogtok robbanni.” A tűzparancsot elvileg az utolsó percben vonták vissza, miközben az iráni hajók távolodni kezdtek.

Irán később egy videó felvételt hozott nyilvánosságra, ami azt volt hivatott bizonyítani, hogy az iráni hajók semmilyen fenyegető magatartást nem tanúsítottak. Később a New York Times arról írt, hogy a szóban forgó videó felvételen semmilyen háttérzaj nem volt hallható és nem egy iráni hajóról származott, hanem egy másik, meg nem nevezett hajóról a térségben.

Seymour Hersh, Pulitzer-díjas újságíró szerint ez az incidens vezetett az akkori elnök-helyettes Dick Cheney irodájában tartott megbeszéléshez, amely során megvitatták, hogyan lehetne megrendezni egy hasonló támadást, ürügyet szolgáltatva Irán megtámadásához.

A januári eset megmutatta Cheney-nek és bennfentes társainak, hogy „amennyiben jól választják meg az incidenst, az amerikai közvélemény támogatni fogja azt.”

„Több ötlet is felmerült, ami megfelelő ürügyként szolgálhatott egy Irán elleni támadáshoz,” írta Hersh. „Az egyik szerint, ami számomra a legérdekesebb volt, ’miért ne építhetnénk mi négy-öt iráni járőrhajót saját hajógyárunkban, a legénység egy Navy Seals különítmény lehetne, és amikor legközelebb egyik hajónk a Hormuzi-szorosnál jár, tűzharcba keverednének. Lehet, hogy elveszítenénk néhány emberünket.’”

A tervet végül elutasították, mert az amerikai életeket is követelt volna, de egy hasonló forgatókönyv, akár valós, akár megrendezett, továbbra is igazi veszély marad, különösen, ha figyelembe vesszük mennyi amerikai hadihajó állomásozik a térségben, illetve van útban a Hormuzi-szoros felé.

A Hormuzi-szorosnál kirobbanó bármilyen konfliktus az egekbe repítené az amúgy is magas olajárakat, ami a kegyelemdöfést jelenthetné a világgazdaságnak.

Forrás: idokjelei.hu

Témához kapcsolódó blog bejegyzéseink:

Magyarország háborúba megy? Kattintson ide...

Halj meg értem Kattintson ide...

A terrorizmus elleni háborúról Kattintson ide...

Az orosz medve új életre kelt Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 523 277 megtekintés

Videó: 52 191 256 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7461082

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh